A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.
A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.
A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.
Az anafilaxia patomechanizmusa, a diagnosztika és a kezelés alapos ismerete kulcsfontosságú minden orvos számára, hiszen a késlekedés a felismerésben és az ellátásban fatális következményekkel járhat.
November 29-én idén második alkalommal tartott “hagyományos”, azaz az országos küldöttek személyes jelenlétével zajló Országos Küldöttközgyűlést a MOK.
Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.
Az elmúlt évben több területet is érintő paradigmaváltás következményei és tanulságai voltak terítéken a MEMT minapi konferenciáján, ahol az is kiderült, bajosan fejezhető be a kórházi informatikai rendszerek egységesítése december végéig.