A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.
A több mint ötezer kutató megkérdezésével végzett, Magyarországon teljesen újszerű felmérés legfontosabb eredményeit hétfőn ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.
Nincs benne a köztudatban, pedig a jeleit mindannyian tapasztaljuk: az RSV átlagosan 4-8 héttel korábban kezd el járványszerűen terjedni, mint az influenza. De melyek a jellemző tünetei, mennyire veszélyes, és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Cikkünk választ ad a legfontosabb kérdésekre – még épp időben ahhoz, hogy informáltan és tudatosan csökkenthessük a kockázatokat az RSV-szezon kezdete előtt.
Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.