Számos tanulmány adatainak gépi tanulásos feldolgozásával sikerült azonosítani azokat a baktériumtípusokat, amelyek a Parkinson-kórral asszociálhatók.

Egy nemzetközi kutatói konzorcium, a 4DPD-Omics, új szintre emeli a Parkinson-kór kutatását azáltal, hogy sejtszintű és térbeli omikai technológiákat alkalmaz az agyi elváltozások feltérképezésére.

A Texas A&M University kutatói egy mesterséges édesítőszerként alkalmazott molekula, a D-szorbitol krónikus betegségek kezelésére alkalmazott implantátumokban történő felhasználásának lehetőségeit vizsgálták ígéretes eredményekkel.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

Az új bőralapú teszt 90%-os pontossággal azonosítja a gyakran a Parkinson-kórral összetévesztett progresszív szupranukleáris parézist, közli az OTSZ Online.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

Az eredetileg vártnál sokkal jobb eredményeket hozott a hallucinogén hatóanyag hangulati zavarokkal küzdő betegek kis elemszámú csoportjában.

Az OTSZ Online szerint az ACLY enzim blokkolása az autofágia helyreállításával takarítja ki a Parkinson-kór egyik okaként számontartott alfa-szinukleint.

Dr. Kovács Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) professzora, egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke osztja meg gondolatait.

A neurológiai betegségekről beszélgetett Dóczi Tamás idegsebésszel, a PTE professor emeritusával, az MTA rendes tagjával a hvg360.