Mélyszegénységben kétszázezer, rejtett szegénységben csaknem kétszer ennyi gyerek él Magyarországon, ennek következtében az elmúlt években újra megnőtt az alultáplált gyerekek száma - mondta Békefi Dezső újszülöttgyógyász hétfőn, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

A házi gyermekorvosok a sajtóból értesültek arról, hogy október elsejétől minden kétévesnél fiatalabb páciensüket oltaniuk kell a penumococcus baktérium ellen. A kormány döntéséről Daróczi Dávid szóvivő a hét végén tájékoztatta a nyilvánosságot, így az orvosok gyakorlatilag a szülőkkel egy időben tudták meg, hogy az oltást mégsem csak a veszélyeztetett kicsik kapják. 

Feltehetően nem könnyű eligazodnia annak, aki élni akar a nemrégiben megkezdett egészségügyi reformból adódó lehetőségekkel, azaz pénzt óhajt szerezni az intézményében, térségében, régiójában várható átalakításra. Mert bár az Új Magyarország Tervnek nevezett II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) jóvoltából Magyarország összesen 6,875 milliárd forint uniós támogatáshoz juthat 2007 és 2013 között – s ebből mintegy 400 milliárd az egészségügybe kerülhet –, sokan még értetlenül hallgatják a különféle projektek elnevezését, tartalmát, pályázati határidőit. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok korábbi nem-döntései hátráltatják a struktúraváltás miatt szükséges beruházások megkezdését, így ugyanis a mindenképpen fejlesztendő kistérségek mellett csak később válik nyilvánvalóvá, hogy még mely területen és milyen beruházásokra lesz szükség. 400 milliárd forint uniós támogatás   Döntő időszak kezdődött az egészségügyben: az ágazat átalakításával párhuzamosan mintegy 400 milliárd forint uniós forrás elnyerésére nyílik lehetőség, amelyből a többi közt a sürgősségi, a járóbeteg- és az onkológiai ellátás fejlesztésére, szűrőprogramokra, átképzésre, zöldmezős beruházásokra lehet pályázni.  Amit az elvekről tudnunk érdemes Az unióban az egészségügyre fordítható pénzeszközök egyáltalán nem tekintendők a közösségi támogatások megszokott formáinak. Az ágazat közösségi forrásokból csak a foglalkoztatás bővítésével és a versenyképesség fokozásával öszszefüggésben támogatható. Mivel azonban a humánerőforrás fejlesztése közösségi cél, érvelhetünk azzal, hogy az emberek egészségi állapotának javítása a munkaerőpiaci helyzet javulását eredményezheti, így végső soron erre a munkaerő szabad mozgásának biztosítása miatt van szükség. Azaz, a munkában eltöltött évek számának növelése, a munkavállalók függőségeinek csökkentése, gazdasági hozzájárulásuk fenntartása, a régiók közötti különbségek mérséklése megfelelő érv lehet az adott források elnyeréséhez.   Az országos nemzeti fejlesztési tervek ágazati kötődésű Operatív Programokból (OP) állnak, amelyek közül az egészségügy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) forrásaira számíthat – a szociális, a munkaügyi és az oktatási területtel közösen. Ezen felül – bár lényegesen kevesebb, de – van forrás a Regionális Operatív Programokra (ROP-ok) és egyes esetekben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra (GOP) jutó keretben is. Mit támogatnak az egészségügyben? Eredetileg 37 komplex program készült az országban az NFT kidolgozásának tárcaközi munkáját koordináló, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Hivatal megrendelésére. A 37 programból 17 esetében javasolták, hogy illesszék azt be valamelyik Operatív Programba, és dolgozzák ki részleteiben is. Ezek közül második helyen szerepelt az egészségügyi ágazat Egészséges társadalom című komplex programja, amely több szakterületet és tárcát érintő fejlesztési igényeket tartalmaz. Bázisa az évek óta folyó Népegészségügyi Program és a tavaly megkezdett országos programok, a Szív- és Érrendszeri megbetegedések megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programja, a Nemzeti Rákellenes Program, a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program, s szándéka szerint az ellátórendszer modernizációjának és struktúraváltásának is alapvető eszköze óhajt lenni. A program a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottak szerint „az egészségügyi ágazat működését befolyásoló alapvető problémákra kíván hatni”. A dokumentum ezek közé sorolja a területi egyenlőtlenségeket és a megfelelően képzett és ösztönzött munkaerő hiányát is. Mikor, mire kell pályázni?  Az Operatív Programok megvalósulását kétéves akciótervekre bontják, amelyek tárgyalása (elfogadása) jelenleg is zajlik Brüsszelben. Az egyeztetésekkel egy időben, már márciusban–áprilisban pályázatokat írnak ki az egészségügyben. Ezt megelőzően, lapunk megjelenésekor már olvashatók az Egészségügyi Minisztérium honlapján, a www.eum.hu portálon a szaktárca ágazati akcióterveit megalapozó intézkedési tervek és szakmai koncepciók, amelyekhez várják a szakma véleményét. A cél az, hogy a pályázatokat úgy és azokon a területeken írják ki, ahogy és amelyeken az leginkább szükséges. Az első negyedévben indított projektek esetében az akcióterveknek március végéig kell elkészülniük, miként körülbelül eddig az időpontig zárják le a hazai és az uniós egyeztetéseket is. A második negyedév programjai esetében a terveket június közepéig fogadják el. Táblázatainkból is jól látható, az első pályázatokat kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítására, illetve fejlesztésére; a sürgősségi ellátás erősítésére és az egészségügyi humánerőforrás-monitoring kialakítására írják ki. 2007. második negyedévében, május–júniusban lehet majd számítani a struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztések pályázataira, valamint az egészségfejlesztéssel, szűréssel, egészségnevelő programokkal kapcsolatos kiírásokra.   Mint az több konferencián és legutóbb az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt elhangzott, az akciótervek keretében már az első negyedévben 42 új mentőállomás építése kezdődhet meg (17 ebből már folyamatban van a szaktárca keretéből), valamint új légimentőbázisokat, leszállópályákat alakítanak ki és mintegy 80 új gépjárművet szereznek be annak érdekében, hogy a mentők legalább az esetek 90 százalékában képesek legyenek 15 percen belül a mentés színhelyére érni.   Magyarországon jelenleg 140 kistérséget tartanak nyilván. Abban a 21 kistérségben, amelyben pillanatnyilag sem integrált, sem önálló szakrendelő nincs, mindenképpen javítani kívánják a járóbeteg- szakellátást. A szakrendelővel rendelkező 119 kistérség közül csupán 37 fejlesztését látja indokoltnak a szaktárca. A többiről maguk a régiók dönthetnek és erre a Regionális Operatív Programok megmaradt forrásait használhatják fel. A második félévben 180 millió eurós keretre pályázhatnak azok a kistelepülések, amelyeknek elmaradott az egészségügyi hálózatuk. A pénzből háziorvosi és gyermekrendelők, védőnői központok épülhetnek, prevencióval, szűréssel és rehabilitációval foglalkozó egészségházak létesíthetők és fejleszthető az informatikai hálózat is. E pályázatokat az év második felétől lehet benyújtani.   Azt a korántsem mellékes szempontot is érdemes megfontolnunk, hogy az uniós forrással megvalósított beruházások működtetési költségeire nincs többletforrása az ágazatnak. Mindazt, amit újonnan létrehozunk, csak a korábbi struktúra rovására működtethetjük, illetve a többlet működtetéséhez szükséges forrásokat a pályázóknak kell előteremteniük.