Az autizmus spektrum zavar olyan idegfejlődési állapot, amelyben a társas interakciók, a kommunikáció és az érzékszervi ingerek feldolgozása eltér a megszokottól. Egy friss kutatás szerint az egyik altípus csökkent agyi kommunikációval (hipokonnektivitás), míg a másik fokozott hálózati kapcsolódással (hiperkonnektivitás) jár.

A mostani felismerés magyarázatot adhat arra, miért vallottak kudarcot azok a közelmúltbeli ALS klinikai vizsgálatok, amelyek a PP1 vagy a GADD34 célzására irányultak.

A kutatási stratégiák, finanszírozási rendszerek és a szakemberképzés bizonytalan jövőre való felkészítését javasolják nemzetközi szakértőik.

Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.

Évtizedes tudományos vitát zárhat le, és új irányt adhat a célzott terápiák fejlesztésének az a felismerés, amely szerint az osteoarthritis nem több, egymástól elkülönülő kórforma összessége, hanem egyetlen betegség, amelyet közös, jól körülírható biológiai folyamatok irányítanak.

Az eljárás segítségével a kutatók régóta vitatott idegtudományi kérdésekre szolgáltattak közvetlen kísérleti bizonyítékokat, és új modellt javasoltak a memória és a tanulás sejtszintű működésére.

Az adatbázis segítségével feltárható, hogyan járulnak hozzá a genetikai kockázati tényezők a betegségek kialakulásához.

A daganatok növekedéséért felelős egyik kulcsfontosságú molekuláris kapcsoló (TORC1) és a belső zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták az ELTE Biológiai Intézet kutatói.

Nemrégiben az Egyesült Államokban két műtétet hajtottak végre sebészek által távolról irányított humanoid robotokkal, írja a hvg.hu.

A parikalcitol biztonságosan csökkentette a tumor mikrokörnyezetében található fibroblasztok aktivációját, így elérhetőbbé tette a daganatot a kemoterápiás hatóanyagok számára.