A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.

A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.

A metabolikus szindróma megértéséhez induljunk ki a diagnózisban szereplő szavak jelentéséből. Metabolikus azt jelenti: anyagcserével kapcsolatos. A görög eredetű „metabolé” változás szóból ered, amely a „meta” (át) és a „balló” (dob) szó összetételéből áll. A metabolizmus az élő szervezetek tápanyagfelvevő: átalakító és lebontó folyamatainak összességét jelenti. A felépítő folyamatok az anabolizmus, a lebontó a katabolizmus.

A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.

A betegség számos formája létezik, ezért a bőséges vérzéssel jelentkező nőknél ilyen irányú kivizsgálás is szükséges.

A metabolikus szindróma összes elemét egyszerre kell kezelni, közölte a Medical Tribune cikke nyomán a PharmaOnline.

A University of Exeter és a University College London kutatói megkérdőjelezik azt az állítást, miszerint a napi hosszú időtartamú ülés önmagában is megnöveli a korai elhalálozás kockázatát.

A sikeresen kezelt hipertóniások esetében is megnövekedett az agyvérzés kockázata, minél több szert kap az illető, annál inkább. A háromféle gyógyszerrel kezeltek esetében a kockázatnövekedés két és félszeres.

A több káliumot tartalmazó ételeket fogyasztó posztmenopauzális nők esetében alacsonyabb az agyvérzés és az elhalálozás kockázata.

Egy 2009-es kutatás szerint CFS betegekben gyakran vírusfertőzés áll fenn, amit egy XMRV-nek nevezett vírus okoz. Ezt most egy újabb, igen alapos vizsgálat alátámasztja, korábban azonban négy független kutatócsoportnak sem sikerült igazolnia. A legújabb eredményről még az is elképzelhető, hogy teljesen új felfedezés.