Az indukált pluripotens őssejtekből (iPS‑sejtek) készült szívfoltot minimálisan invazív műtéttel a beteg szív külső felszínére varrják, ahol új izomrétegként stabilizálja és támogatja a gyengült szívizmot.

A Huntsman Cancer Institute és a University of Utah kutatói által végzett vezetett klinikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy kombinált prosztatarák‑terápia megakadályozhatja, hogy a betegség egy nehezebben kezelhető formába, az úgynevezett kasztrációrezisztens stádiumba lépjen át bizonyos betegcsoportokban.

A Stanford University Medical Center kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, amely okostelefon segítségével képes mérni, érzékelni azokat az apró mozgásbeli változásokat, amelyek különösen a lassan progrediáló betegségek esetében bírnak jelentőséggel.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Az E-HIPI modell képes megbecsülni a kétéves progressziómentes túlélés (PFS) esélyét, és segítséget nyújt a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában.

Személyre szabott génszerkesztési módszerrel sikerült meggyógyítani egy CPS1-enzimhiánnyal született csecsemőt Philadelphiában.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a poligénes kockázati pontszám (polygenic risk score) javíthatja-e a klinikailag jelentős prosztatarák felismerését a szokásos szűrési módszerekhez képest.

Korai retina elváltozásokat mutató cukorbetegeknél a fenofibrát-kezelés csökkenti a retinopátia progressziójának rizikóját.

Mivel a prediabétesz általában panaszt és tünetet nem okoz, felismerése csak szűrővizsgálattal lehetséges, amiben az alapellátásnak kiemelt szerepe van.

A BUDAPEST CRT Upgrade vizsgálat egy prospektív, multicentrikus, randomizált, fázis III. klinikai vizsgálat, mely azt a hipotézist vizsgálta, hogy a defibrillátorfunkcióval ellátott reszinkronizációs eszköz beültetésével végzett upgrade jár-e kimutatható klinikai előnnyel a reszinkronizáció nélküli ICD-implantációval összehasonlítva.