A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Kárpáti István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ belgyógyász-nefrológus szakorvosa vette át a Magyar Nephrologiai Társaság vezetését.

A vesebetegek ellátása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik Magyarországon. A Telex betegekkel, nővérrel és orvossal is beszélgetett.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

A CKD-s betegek hipertóniájának kezelése kiemelt jelentőségű, mert a hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényezője – a kardiovaszkuláris betegségek mellett – a vesefunkció további romlásának és a későbbi szövődmények kialakulásának.

Pályatársak és mentoráltak mellett a hazai gyermeknefrológia szaktekintélyei mondtak köszöntőt a dr. Reusz György 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Életének 86. évében, október 4-én elhunyt Sonkodi Sándor professzor, a hazai belgyógyászat, nephrologia, hypertonologia meghatározó egyénisége.

Eddig csak becsült adat létezett, most azonban a vizsgált populáció 14 százalékánál igazolódott laboratóriumi vizsgálattal az idült vesebetegség.