Szerdán délelőtt a pszichiátriai ellátás helyzetéről egyeztetett a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) vezetésével Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

Válságmenedzselés kezdődött a fővárosi pszichiátriai ellátás összeomlásának megakadályozása érdekében, írja az eLitMed.

Új magyar nyelvű kézikönyvvel és szakmai összefogással hívja fel a figyelmet a bipoláris zavarra a Magyar Pszichiátriai Társaság.

Az orvosok mintegy fele mutat depressziós tüneteket, ami strukturális okokra vezethető vissza, ezért a problémára rendszerszinten kell tekinteni. Többek között ez is elhangzott a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kongresszusán, ahol az orvosok mentális egészsége került górcső alá.

A pandémia maradandó nyomokat hagyott az orvos-beteg kapcsolatokon és a társadalmi érintkezés minőségén, írja az Economx.

Világszerte 700 ezer, Európában megközelítőleg 120 ezer, hazánkban pedig mintegy 1600 öngyilkosság történik évente – derült ki a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) keddi sajtótájékoztatóján, ahol az is elhangzott, kilenc hazai megyében nem érhető el pszichoterápiás segítség.

Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.

A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjének fókuszában a mentális jóllét és az életminőség áll.

Kevesebb a pszichiátriai betegeket ellátó intézmény, az öngyilkosságok száma nőtt, írja a pszichiátria helyzetéről szóló sorozatában a Telex.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.