Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az emelkedett testtömegindexet (BMI) összefüggésbe hozzák a szív változásaival, például az epicardialis zsírszövet (EAT) vastagságának a növekedésével. Ezt a zsírt a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek prediktoraként azonosították. Mindazonáltal kevés tanulmány tesztelte több szív- és érrendszeri kockázati tényező (magas testsúly vagy vérnyomás) összefüggését az EAT-vel serdülőknél és gyermekeknél. Ezért a jelenlegi kutatás fő célja az volt, hogy meghatározza a BMI, a túlsúly, az elhízás és a vérnyomás hatását az EAT vastagságára gyermekeknél.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).

A különféle B-vitaminokkal való optimális ellátottság – a többi közt – az anyagcsere-folyamatok, a sejtosztódás, a vérképzés és az idegrendszeri működés alapvető feltétele.

A tápcsatorna különböző szakaszain jelentős számban találhatók ACE2-receptorok, ezért bír kiemelkedő jelentőséggel az extrapulmonális manifesztációk között a tápcsatornai érintettség Covidban.

A JAK2V617F-mutáció jelentőségének felismerése a JAK-gátló gyógyszerek fejlesztéséhez vezetett, amelyekkel kapcsolatban az első tapasztalatok a BCR-ABL1-negatív myeloproliferativ betegségekben (MPN) történő alkalmazásról vannak. A JAK-gátlók antiinflammatorikus hatásuk miatt autoimmun kórképekben és graft-versus-host betegségben is bevezetésre kerültek. A hematológiai kórképekben elsősorban a ruxolitinib hatékonyságával kapcsolatban állnak rendelkezésre tapasztalatok az elmúlt 10 évből. A szerző a JAK-gátlók hematológiai alkalmazásának lehetőségeit foglalja össze.

Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.

A szívelégtelenség kezelésében az angiotenzinreceptor-neprilizininhibitort 2015-ben hagyta jóvá az FDA, illetve Európában is abban az évben fogadták el.