Jó hatásosságot, magas válaszarányt és tartós terápiás választ eredményezett egy hatóanyag IDH-1 mutációval rendelkező mielodiszpláziás szindrómás (MDS) betegeknél.
A [177Lu]Lu-DOTA-TATE radioligand terápia (továbbiakban: 177Lu-DOTATATE) hatásosságának és biztonságosságának értékelésére végeztek szisztematikus irodalmi áttekintést előrehaladott szomatosztatin receptor-pozitív feokromocitóma/paraganglióma (PPGL), thymus neuroendokrin tumor (NET), bronchiális NET, ismeretlen eredetű primer NET vagy medulláris pajzsmirigy karcinóma (MTC) esetében.
A Texas A&M University kutatói egy mesterséges édesítőszerként alkalmazott molekula, a D-szorbitol krónikus betegségek kezelésére alkalmazott implantátumokban történő felhasználásának lehetőségeit vizsgálták ígéretes eredményekkel.
Medical Online >> Neurológia- Differenciáldiagnosztika
2024-08-27
A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.
Egy gépi tanulásos módszerrel dolgozó algoritmus képes több lépésben osztályozni, és az ujjak mozgásából megállapítani a Parkinson-kór pontos stádiumát – írják kutatók az IEEE Xplore folyóiratban.
A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.
A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].