Az időskori autóvezetés megosztó, erős indulatokat kiváltó társadalmi kérdés. Az időskorú vezetőkben potenciális veszélyforrást látó tábor a jogosítvány meghosszabbítására vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazza. Érvelésük szerint az időskorral együtt járó fizikai és mentális változások elkerülhetetlenül növelik a baleseti kockázatot, ezért fokozott ellenőrzésük szükséges – radikálisabb nézetek szerint bizonyos életkor felett a jogosítványt minden esetben be kellene vonni. Számos kutatás bizonyítja azonban, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű.

Az időskor önmagában nem jár együtt sem demenciával, sem a gépjárművezetői képességek elvesztésével, de mindkét kockázat meredeken nő az életkorral. Mint ahogyan az enyhe kognitív zavar és az enyhe demencia közötti határvonal, úgy a gépjárművezetői képesség megléte vagy hiánya közötti határvonal sem egyértelmű.

Az Alzheimer-kór egyre több korai jeleit észlelik az orvosok, ide értve a beszédben jelentkezőket is – írja a Magyar Hírlap.

A CHMP ismételt megerősítését követően, az EB által kért kiegészítő információk mérlegelése után, az EB újraindítja a lecanemab forgalomba hozatali engedélyezési eljárását.

Az enyhe kognitív zavar a demenciák kórelőző állapota, jelentőségét az adja, hogy ebben az állapotban drámaian megnő a demenciába való progresszió esélye. Egyben jó esélyt jelent a betegség kialakulásának megelőzésére. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb rizikófaktorokat és tárgyaljuk a megelőzés lehetőségeit.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.

A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.