Elfogadhatatlan politikai döntés, hogy a balassagyarmati városi kórházból újabb tíz úgynevezett aktív ágyat vesznek el, és csakúgy, mint 2007-ben, ezt az ágyszámot is Miskolc kapja – mondta Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője a kórháznál tartott sajtótájékoztatón, kedden.

Az Országgyűlés hétfőn újra elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, így Sólyom László köztársasági elnöknek - aki december 27-én megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek - alá kell írnia a jogszabályt. Az is eldőlt, hogy nem lesz törvényt megerősítő népszavazás.

A fővárosi kórház-átalakításoknál és az egészségbiztosítási törvény vitájában is megmutatta befolyását. Sokan neki tulajdonítják a Margit kórház és az OPNI bezárását. Noha keményen kritizálta az egészségbiztosítási törvényt, végül december 17-én mégis megszavazta. A Medical Tribune Havas Szófiát, az MSZP országgyűlési képviselőjét kérdezte.    Nem könnyű követni önt. A liberális egészségbiztosítási reform egyik legádázabb kritikusa, miközben a reformot kiötlő exminiszter Molnár Lajos eredeti terveinél is radikálisabb változtatásokat indítványozott a fővárosi kórházleépítéseknél. – Válasszuk ketté a kérdéseket. A több-biztosítós modell és a fővárosi kórházak átalakítása két külön ügy.    A több-biztosítós modell bevezetésének alapfeltétele egy jóval karcsúbb kórházi ellátórendszer kialakítása. – A liberálisok szeretik ezt a kettőt összemosni. Ám szó sem volt még több-biztosítós modellről, amikor már mindenki tudta, hogy Magyarországon túl sok kórházi ágy van, ezek fenntartása pedig nagyon sokba kerül. A Schöpf-Merei és a Budai Gyerekkórház megszüntetése már 1996- ban szóba került, ám akkor Demszky Gábor a tüntetések hatására nem merte ezt vállalni.    Ezek szerint elismeri, hogy az ön javaslatára szüntették meg most ezeket? – Nem. n Pedig Molnár Lajos javaslatának első változata szelídebb volt, mint amit azután ön a regionális tanács elnökeként ismertetett. – Valóban, ám képtelenség azt gondolnia, hogy egy személyben én határoztam meg a történéseket. Ennyire azért nem vagyok saját magamtól elvarázsolva. A listáról az utolsó egyeztetés Lovasberényben történt.    Csakhogy ez nem válasz arra, ki cserélte ki a forgatókönyvet. – Az ágyszámokról és azok szakmánkénti felosztásáról a minisztérium döntött. A regionális tanács feladata annyi volt, hogy a rendelkezésre álló kapacitást megpróbáljuk elosztani. Vagyis annyit mondhattunk meg, a felére csökkentett gyermek- és szülészeti ágyak melyik intézményben legyenek.    Nagyon sok a panasz, ön legalább elégedett a művel? – Hazudnék, ha ezt állítanám. De azt kijelenthetem, hogy ha nem én készítem el a tervet, a végeredmény még rosszabb lett volna.    Miért? – Mert még ennél is kevesebb ágy maradhatott volna. Voltak, akik ennél jóval drasztikusabb kórházleépítést szerettek volna.    Valóban olvashattunk ilyen terveket az Államreform Bizottság részéről. Hogyan sikerült ezeket végül megakadályozni? – Ellenállással.    Azt állítja, hamis az a kép, ami a közvéleményben a „kórházgyilkos” Havas Szófiáról él, valójában a kórházmentőt tisztelhetjük önben? – Ez így nem pontos. A korábban bezárásra ítélt kórházak megszüntetésébe magam is belementem, mert úgy láttam, ezekre valóban nincs szükség, komoly kiadást jelentettek a fenntartónak.    A következő hónapokban ismét fontos szerephez juthat, hiszen most a szakrendelők kapacitásának elosztását kellene felülbírálni. Ám a közép-magyarországi regionális egészségügyi tanács elnökeként régen hallottunk önről. Más elnökök aktívabbak. – A Demszky–Havas-belviszály következményeként jegelték a közép- magyarországi tanács működését.     Belviszály? A Szent János Kórház orvosigazgatói székéből való felmentésére céloz? – Demszky Gábor a regionális tanács döntéseivel, saját pártjával és miniszterével nem értett egyet, de a koalíciós partnerrel, a szocialista frakcióval sem. Ennek több folyománya is volt, többek között a fenti konfliktus is.    Nehéz megérteni a helyzetét. Hidegháborúról beszél a főpolgármesterrel, miközben önt említik a most szerveződő kórházholding leendő vezetőjeként. Hogy is van ez? – Butaságokkal, szándékosan terjesztett álhírekkel nem foglalkozom.     A személye körüli találgatás butaság, vagy a kórházak kolhozba szervezésének ötletét tartja annak? – Ahhoz, hogy én legyek a holding elnöke, összeférhetetlenség miatt ki kellene szállnom a politikából, ám ezt az örömöt nem szerzem meg az ellenfeleimnek. A tartalmi részhez pedig annyit, hogy a holdinggal is vannak problémák. A létrehozása melletti legfontosabb érv: a többpénztáras rendszer indulása után így minden pénztárnak szerződést kellene kötnie a teljes holdinggal, vagyis egyetlen kórház sem maradna kiimages/   images/ és menne csődbe?    – Pontosan. A szépséghibája ennek az, hogy a törvény alapján minden kórházzal szerződést kell kötniük a pénztáraknak.    Lehet, hogy mi más törvényt olvastunk. Az Egészségügyi Minisztérium honlapján szereplő, a köztársasági elnök által visszaküldött verzióban csak az országos intézetekre és a súlyponti kórházakra terjed ki ez a kötelezettség. A közös beszerzés viszont logikus lépés lenne.  – Első perctől ezt szorgalmazom, mert éves szinten minimum kétmilliárd forintot lehetne vele spórolni.     Az erre szolgáló szervezet, a FEBESZ már felállt. – Ám kellene hozzá pénz, paripa, fegyver. A főváros szervezési és működési szabályzatának módosítása nélkül ez nem megy. A rendszernek számos ellenzője van, egyes kórházigazgatók üzleti érdekeltségeit zavarja például a központi beszerzés. Elég sokat keresnek ahhoz a kórházigazgatók, hogy ilyen ne fordulhasson elő.      Kemény szavak. – Általában ilyen vagyok.    Az egészségbiztosítási törvény végszavazásánál mégis elgyengült, pedig végig ellenezte a tervezetet. – Nem, nem. De mielőtt még erre válaszolnék, érdemes elolvasni a Fidesz 1998-as kormányprogramját, ami szintén több-biztosítós ellátási rendszer létrehozásáról rendelkezik. A mi törvényünk végső változata köszönő viszonyban sincs az eredetivel. A frakció lényegében az egészet átírta.    A lényeg megmaradt: üzleti alapú, magánbefektetők, több biztosító. – Nincs több biztosító. n Csak azért, mert pénztáraknak nevezik őket, még megmaradnak. – Ugyanaz a járulékmérték az egész országban, a pénztárak csak az ellátás szervezésével foglalkoznak, nem végeznek biztosítói tevékenységet. Ne az eredeti törvényjavaslatban gondolkodjon, azt az MSZP-frakció különböző területen működő szakemberei az elejétől a végéig átírták. A csata olyan kemény volt, hogy a liberálisok mindent megpróbáltak a politikai ellehetetlenítésemre. Ha visszaemlékszik az 1956 körüli nagy vitára, az is azt a célt szolgálta, hátha kiebrudalnak miatta a frakcióból.     Mégis, mitől nem lesz itt több biztosító? – A többségi állami tulajdontól, és attól, hogy megmarad a tízmilliós kockázatközösség. Ráadásul még csak nem is igazi pénztárak jönnek létre, hiszen pénzt sem szednek be. Csak azt kapják meg, amit a központ a fejkvótákból kiutal nekik.    De ha ennyire rendben van a törvény, akkor miért van szükség kormánybiztos kinevezésére? – Akkor látjuk biztosítottnak, hogy minden így is marad, ha a kormányrendeletek és az egyéb kapcsolódó jogszabályok felügyelete a kancelláriaminisztériumban lesz. Ez annál is indokoltabb, mivel alapvetően is két tárca előterjesztése volt a törvény.    Korábban is szó volt már a kormánybiztos kinevezéséről. – De most meg is lesz. n Akkor erős tiltakozást váltott ki a koalíciós partnerükből. – Valóban, de a végrehajtás koordinálása elengedhetetlen. Ez nagyon fontos törvény, az átalakítás pedig óriási horderejű.    A frakció egységesen áll emögött? – A kormányfő is elfogadja, hogy a kancellária alá tartozó koordinátornak kell összehangolnia ezt a munkát. n Szeretnék annak lehetőségét is biztosítani, hogy ne legyen minden területnek kisebbségi tulajdonosa. Mi szükség van erre, ha megnyugtatónak találják a befektetők 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészét? – Ilyet sosem állítottam. Ha pontosan akarok fogalmazni, a törvényjavaslatot úgy módosítottuk, hogy akkor is működőképes legyen egy megye, ha nem kel el a kisebbségi tulajdon.     Fontos új terv viszont, hogy a nagy értékű beavatkozásokat nem a biztosítók finanszíroznák, hanem az OEP utódja. De mégis melyeket? – A transzplantáció biztosan ide fog tartozni, ám pontosan még nem határoztuk meg ezt a kört.    Mi a helyzet a fejkvótával? Hogy finoman fogalmazzak, nagyon egyszerű képlet szerepel a törvényjavaslatban. – A végső változat ennél bonyolultabb lesz, ám a viták még nem záródtak le, ezért ezt rendeleti úton szabályozzuk majd.    A február 11-i végszavazáskor számíthatunk a korábbihoz hasonló feszültségekre? – Nem hinném. Az MSZP egészségügyi és gazdasági szakértőiből álló raportőri csoport módosító indítványairól február negyedikén döntött a frakció. Remélem, a képviselő-testület és a kormány álláspontja között a végén sem lesz különbség.