Egy Mátyás király idejéből származó, egyedülálló szegedi lelet azt bizonyítja, hogy a szifiliszt nem Kolumbusz hurcolta be Amerikából, a fertőző betegség már előtte is létezett (Közép-)Európában - írta pénteken internetes portálján a Délmagyarország.

Karácsonykor minálunk béke lesz. Először is nem veszem sorra szeretteimet és rokonaimat. Egyrészt mert nem biztos, hogy akik a szeretteim, azok a rokonaim is; vagy fordítva: akik a rokonaim, azok a szeretteim. Miért kell egy rakás vadidegen embert szeretni csak azért, mert a fiuk, testvérük, unokaöccsük, sógoruk történetesen a férjem...? Ennek következtében az idén nem fogják megkapni ajándékba azt a könyvet, amelyet az orvoslátogatói sajtótájékoztatón kaptam, címe: A máj ferdeharántú rezekciója; nem fogják megkapni azt a mályvaszagú parfümöt, amelyet egy engem csöppet sem ismerő tisztelőmtől kaptam a születésnapomra; sőt, még a kollegiális humor becses darabját, a lábfej alakú virágvázát sem fogják megkapni. Cserébe ne is hozzanak semmit. Se konyharuhát, se brokát díszpárnát, se kádhőmérőt, se „ha elfogyott volna a Viagra” feliratú, felálló fülű bögrét. Sietek közölni, hogy utálom a bejglit, a mézespuszedlit, a habcsókot. Libatepertőt fogunk enni hagymával és spenótot. És egyáltalán: csak akkor fogunk enni, ha éhesek vagyunk, nem pedig egy héten át egyfolytában. Hal sem kell. Majd húsvétkor, mondtam. Karácsonykor minálunk béke lesz. Nem lesz fa. Nem fogok az utolsó pillanatban sorban állni, teherautó platójára fölmászni, közgyógyellátásban részesülő nyugdíjas kezéből kicsavarni a megmaradt utolsó fenyőt. Nem fogom a férjem férfiasságát összevetni a fa talpba való behelyezésének képtelenségével; egyáltalán: hol a talp...? És nem fogok szelíd erőszakot alkalmazni, vele szemben a fülébe búgni, hogy édesem, ahogy mindig, most is díszítsd föl szépen a karácsonyfát, mert azt más úgy nem tudja, és az a te kedves kötelességed, így ünneptájt. Ezzel talán elérem, hogy már reggel kilenckor ne álljon egy csomóban a gyomra, hiszen tudja, nincs elég dísz, túl sok a cukor, lehúzza a boa, nem akkora a fa, amelyik úgyis háromszor dől majd el teljesen földíszítve, mire kikötözi. És addigra úgyis olyan lesz, mint Kolumbusz Kristóf hajója, amikor visszafelé partot ért Portugáliában. És nem fogok gyantát vakarni a macskából, tűlevelet kotorászni a harisnyámban.