Munkaidő: a napi limit 12, a heti maximum 60 óra Jóllehet a Kórházszövetség igyekszik minden követ megmozgatni, hogy elhalasszák az egészségügyi tevékenység végzéséhez kapcsolódó jogszabály hatályba lépésének időpontját, lapzártánk idején az egészségügyi minisztériumban még azt közölték: május 1-jétől be kell tartani az uniós előírásokat is tartalmazó törvényt. Az új rendelkezés útvesztőjében dr. Kőszegfalvi Edit, a kecskeméti kórház jogi igazgatója segíti olvasóinkat eligazodni. Napi-heti limitszabályok A törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az egészségügyi tevékenység végzését napi, illetve heti limithez kötötte a törvényalkotó. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, milyen szolgáltatónál, milyen jogviszonyban végzi munkáját az egészségügyi dolgozó, maximum napi 12, illetve heti 60 órában foglalkoztatható. Ebbe az időkeretbe valamennyi egészségügyi tevékenységgel eltöltött idő beleszámít, még akkor is, ha az több jogviszonyból származik. Így ide számítanak a megbízási szerződéssel teljesített órák is. Ugyanakkor a heti limitszabály nem érinti az alkalmazottak esetében a napi-heti törvényes munkaidőre vonatkozó munkajogi szabályokat: változatlanul él a napi 8, illetve a heti 40 órás törvényes munkaidő, ha azonban az alkalmazotti jogviszony mellett más egészségügyi tevékenységet is végez valaki, akkor ezek figyelembevételével tartandó be a heti 60 órás limit. Egészségügyi alkalmasság Eddig is egységes szabályok rendelkeztek az egészségügyi alkalmazottak és a háziorvosok alkalmassági vizsgálatáról, ugyanakkor a vállalkozás keretében magánorvosi tevékenységet folytatókra, illetve az alvállalkozói, közreműködői szerződés alapján dolgozókra ezek az előírások nem vonatkoztak. Ezt a hiányosságot pótolják a törvény azon rendelkezései, amelyek egységes módon szabályozzák az egészségügyi alkalmasságot. Így a jövőben egészségügyi tevékenységet – függetlenül a jogviszony és a munkáltató típusától – csak érvényes alkalmassági vizsgálat birtokában lehet folytatni.

Kőszegfalvi Edit a kórháztörvényről Sokan megszerzett jogaikat féltik, ezért nem is mérlegelik az orvosok közül, mi mindent nyerhetnek, ha munkáltatójuk nem az állam vagy az önkormányzat, hanem egy magáncég. Pedig Kőszegfalvi Edit, a kecskeméti kórház jogi igazgatója szerint sok előnnyel járhat, ha törvény adta lehetőséggé válik az egészségügy magánosítása. Hihetetlen indulatokat vált ki a kórháztörvény. – Mert az orvosok többsége nem érzi, hogy nyertese lehetne az átalakulási folyamatnak. A kórházakban, szakrendelőkben dolgozók a kórháztörvény elfogadásával arra számítottak, hogy a privatizáció során majd vagyon értékű jogot kapnak, mint annak idején a háziorvosok, erről szó sincs a törvényben. Ezért okozott csalódást a törvény, mert úgy érzik: nemcsak a háziorvosok, hanem ők is sokat tettek az ellátórendszer működtetéséért. Egyelőre csak azt keresik a jogszabályban, miként lehetne megszerzett jogaikat megtartani vagy bővíteni. Ha majd beigazolódik, hogy egy magántőkés sikeresen működtet egy intézményt, a viták maguktól elcsendesednek. Már most magánkézben vannak a dializáló állomások, a CT- és az MRI-központok. – Ez tény, de sokakban felmerül, hogy a jelenlegi helyzetükhöz képest nem lesz-e nehezebb számukra egy mainál szigorúbban szabályozott rendszerben dolgozni, nem sérül-e a gyógyítási szabadságuk. Azzal tisztában vannak, hogy a fent említett magánszolgáltatók következetesen számon kérik a munkaidőt, a vizsgálatra fordított időt és az anyagfelhasználást is. De ettől függetlenül az orvosok többségének vajmi kevés fogalma van arról, milyen mozgásteret enged számukra a kórháztörvény.