Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Beszélgetés Janszky Józseffel, a PTE Neurológiai Klinikájának igazgatójával, a Magyar Epilepszia Liga elnökével a február 14-i világnap alkalmából.

Freund Tamás, az MTA elnöke adta át az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, és az Akadémiai Újságíró Díjat.

A lamotriginnek a jövőben is első vonalbeli hatóanyagnak kell maradnia a fokális epilepszia kezelésében – derül ki a SANAD II vizsgálatból. Ellenben az eredmények nem támogatják, hogy a levetiracetám és a zoniszamid is első vonalbeli kezelést jelentsen.

Diagnosztizált és kezelt fokális epilepsziában szenvedő beteg rohamhalmozódása esetén az antiepileptikus kezelés revideálása javasolt. Felmerülhet a már szedett antiepileptikum dózisának átmeneti vagy tartós emelése, de újabb antiepileptikum adjuválása is.

Az epilepsziás betegek 66−75%-a tartós remisszióban van. A generalizált formakörbe tartozó esetek több mint 80%-a remisszióba kerül az első antiepileptikum beállítását követően, míg a fokális felnőttkori epilepsziában lényegesen rosszabb a prognózis, itt műtéti megoldást is fel kell vetni.

A gyógyszeres terápia sikertelensége esetén, ha a beteg fokális epilepsziában szenved, el kell indítani az epilepszia sebészeti kivizsgálását.

Antiepileptikum indukálta pszichiátriai-viselkedési mellékhatások (PVM) leggyakrabban levetiracetám (LEV), topiramát, zonisamid és perampanel mellett jelentkeznek.

A randomizált, kontrollált kettős vak vizsgálatok keveset mondanak arról, hogy mi az adott antiepileptikum valódi helye a terápiás protokollban.

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) eddigi és várható eredményeiről, a tudomány lehetőségeiről Oberfrank Ferenccel, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) ügyvezető igazgatójával, a NAP igazgatójával beszélgettünk.