A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

A kormány egy hetes határidővel társadalmi vitára bocsátotta azt a jogszabály-módosítási javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben ne kizárólag orvosok rendelhessenek korábban felírt gyógyszereket, írja az orvosi kamara.

Egyre több adat utal arra, hogy a „technológiai ugrás” nem mentes a súlyos, esetenként irreverzibilis betegkárosodásoktól, írja Az Üzlet.

A dysuria diagnosztikáját nehezítik az atípusos tünetek és a kommunikációs akadályok, ezért a részletes anamnézis, labor- és képalkotó vizsgálatok mellett a validált kérdőívek alkalmazása is hasznos lehet. A kezelés alapja az oki terápia.

A gyors reagálású rendszer a korszerű kórházi fekvőbeteg-ellátás integrált része a világ számos országában. Az OTSZ Online cikke.

Kutatók az internetfüggőség közvetítő funkcióját, valamint a testmozgás mérséklő hatását vizsgálták az alexitímia és a depresszív tünetek megjelenése közötti asszociáció tekintetében.

A neuropathiák gyakran társulnak népbetegségekhez, úgymint a cukorbetegséghez, hypothyreosishoz, de számos egyéb ritkább kórkép kísérőjelensége lehet. A neuropathiák gyakoriságuk ellenére sokszor aluldiagnosztizáltak, de az is előfordul, hogy a perifériás neuropathia hívja fel a figyelmet egy betegségre, vagy hiányállapotra. A szerzők az alapellátásban foglalkozó kollégák részére összefoglalják a leggyakoribb tüneteket, a neuropathiák patogenezisen alapuló osztályozását, a legfontosabb diagnosztikai és kezelési módszereket.

Az elhízás (obezitás) egy kórállapot, mely a testben olyan rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódást jelent, ami káros az egészségre. Ez elsősorban az ún. fehér zsírszövetet jelenti, mely főleg a hasüregben, a csípőn és a combon helyezkedik el, és a test fő energiatárolója.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

A gyors és dinamikus változások idején diagnosztikai buktatókat rejt a „normális” és „kóros” elkülönítése.