Májfibrózisos állati modellszervezetekben a kezelés csökkentette a májkárosodás mértékét, mérsékelte a betegség kialakulásáért felelős molekulák jelenlétét, és visszaszorította a kollagénrostok felhalmozódását.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.
Célkitűzés Az utóbbi években számos új gyógyszeres kezelést engedélyeztek myeloma multiplexben. Az alábbiakban összefoglaljuk az új terápiás lehetőségek engedélyezését megalapozó legfontosabb klinikai vizsgálatokat. Az összefoglaló kitér az I/II. fázisú vizsgálatokban jelenleg tanulmányozott újabb ígéretes vegyületekre is. Újabb eredmények Az immunmoduláló hatású thalidomid és lenalidomid, valamint a proteoszóma-inhibitor bortezomib mind egyedüli szerként, mind kombinációkban hatékonynak bizonyult a myeloma kezelésében. A daganatellenes hatás maximalizálása és a toxicitás csökkentése érdekében a jelenleg zajló vizsgálatok a gyógyszerek optimális egymást követő alkalmazására koncentrálnak. Az új terápiás protokollokat egyre inkább a preklinikai vizsgálatok által igazolt szinergista hatás figyelembevételével alakítják ki. Az újabb szerek beillesztése a transzplantációalapú kezelési sémákba tovább javítja a kimenetelt. A felmérés alatt álló újabb szerek közül az arzén-trioxid, a hsp90 inhibitorok és a hiszton deacetiláz inhibitorok emelhetők ki. A jövőben a terápiás lehetőségek közötti választás a betegspecifikus paraméterekre (például citogenetika, génexpressziós profil) alapozva, egyénre szabottan fog történni.
Összegzés A thalidomid, a lenalidomid és a bortezomib jelenleg a myeloma kezelésében standard első vonalbeli szernek tekinthető, amelyek korábbi kezelést követően is, de kombinációk részeként is a betegség bármely stádiumában hatékony terápiás lehetőséget jelenthetnek.
Kulcsszavak Bortezomib, immunmoduláns, myeloma, célzott terápia, retrovírus