A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.

Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rossz prognózisú daganatok előfordulási gyakorisága.

Az emlőrák a leggyakoribb daganatos betegség a nők körében, ugyanakkor a számos új, modern kezelési lehetőségnek köszönhetően az időben felismert esetek jelentős aránya meggyógyítható.

Eddig tripla negatív emlőrákban szinte kizárólag citosztatikumokat tudtunk használni, ezért nagy áttörési lehetőség az immunterápia ebben a betegcsoportban.

A CDK4/6-gátlók bevezetése a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákok kezelésében hatalmas áttörést hozott, mivel alkalmazásukkal késleltetni lehet a kemoterápia adását.

Közép-Kelet-Európában elsőként magyar adatok engednek betekintést a HR+/HER2- emlőrákos betegek palbociklib-terápiájának mindennapi gyakorlatába.

A palbociklib-kombinációs terápiában részesülő HR+/HER2- lokálisan előrehaladott/nem reszektálható vagy metasztatikus emlőrákos betegek jó életminőségről és általános egészségről számoltak be egy vizsgálatban.

A talazoparib-kezelés – akár dóziscsökkentéssel, akár a nélkül – javuláshoz vezet a globális egészségi státusz/életminőség, illetve számos funkcionális és tüneti mutató vonatkozásában – a kezelőorvos által választott kemoterápiával szemben; derül ki az EMBRACA-vizsgálat alcsoportelemzéséből.

A CDK4/6 inhibitorokat 2017 és 2020 között egyre elterjedtebben alkalmazták a HR+/HER2- lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus emlőrák kezelésében.