A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.
A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.
Az EMA bejelentette, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat.
Április 27-én frissítette a MANIT azt az iránymutatást, amelyet a neuroimmunológiai betegek Covid elleni oltására vonatkozóan tettek közzé, és amit korábban a MedicalOnline is közölt.
A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.
Szakmailag a jól képzett, gyakorlott neurológus, emberileg viszont csak az tud segíteni, aki maga is átélte ezt a betegséget – mondja lapunknak Cilárik Adrienn, aki betegcsoportot alapított, s sorstársaival egy hazai alapítvány létrehozatalán dolgozik a Guillain−Barré-szindrómában szenvedő betegeknek.
A 2009-es pandémiás influenzajárvány idején alkalmazott vakcinák kis mértékben növelték egy ritka neurológiai zavar, a Guillain-Barre szindróma kockázatát.