Egyre több kórház kér pénzt a behajtásért Alig akad egészségügyi intézmény Magyarországon, ahol nem okoz gondot a dolgozók vagy a betegeket szállító hozzátartozók autóinak parkolása. Bár az ombudsman elvben precedens értékű ajánlást tett, Veszprémben májusban döntöttek a díjszedésről, ami az orvosok demonstrációjához vezetett. Miután az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy bejelentés után kifogást emelt, a Kaposvári Városi Kórház ingyenessé tette a betegek és látogatók parkolását az intézmény területén. Így már nem kell 500 forintot fizetni a behajtásért. Az ombudsmanhoz egy fiatalember fordult, miután a kapunál – a főigazgató utasítását követve – 500 forintot kértek tőle azért, hogy bejusson az udvarra autójával, amelyben beteg rokonát vitte a kórházba. Lenkovics Barnabás megállapította, hogy „az intézmény főigazgatói utasítása előidézi az Alkotmányban biztosított lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal összefüggésben az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelmének a közvetlen veszélyét, továbbá azáltal, hogy fizetési kötelezettséget csak jogszabályban lehet előírni, sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsághoz való jogot.” Hiába született meg azonban az ombudsmani állásfoglalás, a kórházi parkolás – úgy tűnik – folyamatos problémaforrás. A veszprémi kórház orvosai május közepén autóikkal zárták el a városba vezető Füredi út egyik sávját, mert a képviselő-testület úgy döntött, parkolási díjat szed az intézmény sorompóval lezárt parkolójában. A kórház előtti úton a dolgozók többségének eddig is fizetnie kellett, az 1200 munkatárs közül ugyanis nem jutott mindenkinek hely a 65 férőhelyes parkolóban. Dávid Gyula, a kórház adjunktusa, a demonstráció szervezője szerint most azonban mindenkit megfosztottak az ingyenes parkolástól. A döntés ellen 600 aláírás összegyűjtésével korábban már tiltakoztak a városházán, de nem jártak eredménnyel. A demonstrálók szerint a betegek is rosszul járnak a döntéssel, hiszen akik például művesekezelésre szorulnak vagy a baleseti ambulancián várakoznak, állandóan szaladgálhatnak ki az utcára, hogy jegyüket meghosszabbítsák. A parkoló az önkormányzat tulajdona, a város 25 parkolójegyet ajánlott fel a kórháznak kedvezményes áron – összesen 250 ezer forintért.

Idegsejtvédő antidepresszáns A tianeptin (Coaxil, Servier) az első olyan antidepresszívum, amelynek markáns stressz elleni védő hatása van. Az idegsejtek újraképződésének beindításával helyreállítja a stressz hatására kialakult idegszöveti elváltozásokat, így egyes agyi régiók dendritjeinek sorvadását, a hippocampus térfogatcsökkenését, az idegsejtképződés gátlását. Hatásmechanizmusáról Füredi János professzor, az OPNI pszichiáter igazgatója és Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosa számolt be egy februári sajtótájékoztatón. A stressz rövid távon neurokémiai, hosszú távon neuroanatómiai változásokat és pszichiátriai zavarokat idéz elő szervezetünkben. Néhány éve megdőlt az az elmélet, hogy a születés után már nem képződnek új idegsejtek. Azt is tudjuk, hogy stressz hatására csökken a neurogenezis. Az erős vagy tartós stressz a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengely túlzott aktiválása révén okoz betegséget. A depressziót definiálhatjuk a stressz hatására kialakuló maladaptív válaszként is, amely a kémiai egyensúly felbomlása következtében lép fel. Az agy stresszérzékeny régiójában, a hippocampusban, amely a szorongás, a tanulás és az emlékezés területén játszik szerepet, a neuronok elváltozása és pusztulása következhet be. Az itt felhalmozódó glükokortikoidok a dendritek sorvadását és a dendritikus kapcsolatok sérülését okozzák, ami rontja a problémamegoldási (coping) képességet. Az agy aktivitása csökken, ami az agyi metabolizmusban is tükröződik. Gyakran kiújuló vagy tartós depresszió esetén az agy térfogatának csökkenését, atrófiát lehet kimutatni, amely hatékony antidepresszív terápiával még visszafordítható. Állatkísérletek során kimutatták, hogy stressz hatására csökken a hippocampus térfogata. Ha azonban a stresszt okozó hatással párhuzamosan tianeptint alkalmaztak, akkor nem változott a térfogat. Hasonló kedvező hatást tapasztaltak a neurogenezis terén is – tianeptin szedésekor a stressz nem lassította a neuronok képződését. A tianeptin idegsejtvédő hatásáról itthon 65 év feletti, depressziós betegek körében végeztek vizsgálatokat. Valamennyi eredmény a kognitív funkciók és a funkcionális önállóság, így az életminőség javulását mutatta. A Magyarországon 1998 óta forgalmazott gyógyszer jelenleg 60 százalékos OEP-támogatásban részesül.