A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a modern, matematikai alapú kockázatbecslés tünetmentes állapotban is képes előrejelezni a következő 10 év kritikus eseményeit.
A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.
Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
Az ORBITA-2 tanulmányban a percutan coronaria interventio placebobeavatkozással összehasonlítva szignifikánsan jobb tüneti eredménnyel járt az antianginás kezelésben minimálisan vagy egyáltalán nem részesülő betegek körében.
A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán.
A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.
Az elhízottak és túlsúlyosak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy túl sokat eszik. Az obezitás következtében mintegy 200 féle szövődmény alakulhat ki, 5-7 évvel megrövidítve az érintettek várható élettartamát.