A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményeiért öt szerzőt, a magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításáért pedig egy alkotót jutalmaztak a Déry Tibor Alapítvány díjával.

Nyáron egyebek mellett azért jó színházba menni, mert kicsit olyan, mintha nyaralna az ember. Na, legalábbis előadás előtt meg után. Közben ugyanis – legalábbis bizonyos előadások alatt – bőven van időnk azon tépelődni, vajon osztódással vagy más szaporodási technikával nő-e a nyári színházak száma; és hogy vajon hány vár vagy várfal, kastély vagy rom vár még alkalmi társulatra szerte az országban.   Éppen ezért jó, ha válogat a nyári színház nézője (is); keres valamiféle referenciát: rendezőt, színészt, darabot, esetleg helyszínt. Akkor még jól is járhatunk. Alább némi előválogatással segítek dönteni – ezek persze szigorúan az én szempontjaim; s hogy ne érhessen az elfogultság vádja, jelzem mindig, hogy hol található, hogy mi látható mégimages/   Esztergomban július 13–14-én a Szabadkai Népszínház társulata lép fel: a Záróra című produkció zenés játék, a művészek pedig híresen jó muzsikusokimages/ Augusztus 3-án a már előre elhíresült Macskabaj látható, Martin McDonagh darabja; a gengsztervígjátékot a Révkomáromi Jókai Színház mutatja be. (www.esztergomivarszinhaz.hu)   Zsámbékon júliusban két saját bemutatót tartanak: a Bad Time Story című táncos produkciót Ivo Dimcsev rendezte (július 12–15.), a Libiomfit pedig Kálmánchelyi Zoltán írta és rendezte (július 26–29.). Ezt követi augusztus 17-én az „igazi” Liliomfi; Vidnyánszky Attila rendezése a beregszásziakkal és Gyulával közös produkció. Színházi csemegének ígérkezik a valahai Máté Gábor- osztály szokásos nyári összegyűléseinek idei darabja, a produkció címe Járó Zsuzsa (aki egyébként az osztály egyik tagja volt, és jelenleg Egerben színész); ezt az előadást augusztus 9–12. között játsszák. (www.zsambekiszinhazibazis. hu)   Gyulán július 2–15. között rendezik a szokásos Shakespeare-fesztivált, melynek (és talán az egész nyári szezonnak) a legeslegnagyobb „durranása” a litván Meno Fortas színház vendégszereplése: a Nekrosius rendezte Othellóval jönnek július 15-én; aki különleges élményre vágyik, annak kihagyhatatlanimages/ Előtte, július 3–7. között játsszák Szász János rendezésében a Lear királyt, Derzsi János, Molnár Erika, Vasvári Emese, Mertz Tibor, Gazsó György, Tóth József és mások szereplésével. Július 12- én látható itt az Alföldi Róbert rendezte Szentivánéji álom a Bárka előadásában, 14-én pedig beszélgetés lesz Shakespeare-ről Esterházy Péterrel.   A fesztivál mellett is bőséges nyári évadot kínál a fantasztikus élményfürdővel és stranddal felszerelt város: augusztus 2–4. között Makk Károly rendezésében Hubay– Vas–Ránki örökzöld opuszát, az Egy szerelem három éjszakáját mutatják be. Augusztus 10–11-én pedig Kálmán Imre Bajadér című operettjét játsszák a Tószínpadon. (www.gyulaivarszinhaz.hu)   Kőszegen, a Várszínházban július 7-én Pitti Katalin és Teleki Miklós lép fel. Július 13-án mutatják be, és 22-ig (nem mindennap!) játsszák Csokonai: A méla Tempefői című művét, Jordán Tamás rendezésében, parádés szereposztással: fellép Bezerédi Zoltán, Fekete Ernő, Spindler Béla, Epres Attila, Hollósi Frigyes, Sipos Vera és Botos Éva. Július 17-én a Sebő együttes ad koncertet, 24-én pedig a Benkó Dixieland. Július 31-én fiatal színészek Molnár Ferenc és Szép Ernő műveiből adnak zenés estet, Keserű krémes címmel, augusztus 3–4-én pedig a Csárdáskirálynő láthatóhallható. (www.koszeg.hu)   Szentendrén július 6–7-én vendégszerepel az Örkény Színház, Tasnádi István Finito című komédiájával. Ezt követően 11–13. között mutatják be itt a gyulaiakkal közösen a Lear királyt. Augusztus 4-én a beregszásziak Csehovegyfelvonásosokat játszanak a Városháza udvarán, 7-én és 8-án pedig a Krétakör mutatja be Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című produkcióját a Művészet- Malomban; 9–10-én pedig a Vidnyánszky Attila rendezte Csokonai: Karnyónét láthatják, ugyancsak a Városháza udvarán. (www.szentendreprogram. hu)   Kapolcs és környéke, azaz a Művészetek völgye című rendezvénysorozat programja ezekben a napokban is alakul; aki tehát nem hosszabb időre, csak egy-egy konkrét előadásra látogatna el a Balaton- felvidéki falvakba, okosabban teszi, ha az interneten tájékozódik: www.kapolcs.szinhaz.hu.   A július 24. és augusztus 5. között rendezett programsorozat egyik biztos pontja idén is Pula lesz, ahol a műsort a Bárka Színház „üzemelteti”, saját előadásaik mellett sok vendéget is hívnak: idelátogat többek között Gergye Krisztián és Társulata, lesz Kiss Erzsi Zene, Besh o Drom, Másik János, Kispál és a borz, Makám, és beszélgetés írókkal: Spiró György, Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Tóth Krisztina és mások részvételével.   Szegeden az idei „nagybemutató” Kálmán Imre Marica grófnő című operettje lesz. Az előadást Eszenyi Enikő rendezi, esténként ötezer néző láthatja majd, július 27–28–29-én. Főbb szereplők: Lukács Gyöngyi, Tordy Géza, Nagy Ervin, Pindroch Csaba. Előtte, július 6. és 15. között hatszor megy majd Webber musicalje, a Macskák; Szirtes Tamás rendezésében fellép Gálvölgyi János, Malek Andrea, Oroszlán Szonja is. Augusztus elején a Rudolf című musicalben (9–12.) többek között Dolhai Attila, Bereczki Zoltán, Szabó P. Szilveszter lép fel, 18-án és 20-án pedig Erkel Ferenc Bánk bán című operája lesz műsoron, Kiss B. Attila, Keszei Bori és Wiedemann Bernadett főszereplésével.

Történelemkönyvekből rémlő nevek, dátumok, kastélyok és várak – az ember azt hiszi, tudja, kik azok az Esterházyak. Az Iparművészeti Múzeum most a kismartoni Esterházy Magánalapítvánnyal közösen pompás tárlatot rendezett a nagynevű történelmi család évszázados műgyűjteményéből. Az aranycsipkékből „szőtt” serlegek és díszpajzsok, ezüstfonállal kivarrott páncél alá való ingek és dolmányok, hajó alakú esküvői násfák formájában most érzéki benyomást szerezhetünk arról, hogyan festett, mit jelentett a tárgyak kézzelfogható nyelvén a sokat emlegetett történelmi nagyság. A sok bíbor, bársony, ékszer és bútor részben a család Fraknó várában őrzött magánkincstárából, valamint az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből érkezett. A nálunk őrzött kincsek valamivel hányatottabb sorsúak: a háború alatt az Esterházyak Titok utcai palotájának pincéjében lapultak, ahol viszont bombatalálat érte őket. Négy év múltán ásták elő őket a romhalmaz alól.   Csak úgy zúdul a sok tudnivaló. Kiderül, hogy 1612-ben kérte Esterházy Miklós II. Mátyástól Munkács várát, s 1669-ben alapított akkorra már országrésznyi birtokaiból oszthatatlan, egyenes ágon öröklődő családi hitbizományt Esterházy Pál – Galánta, Kisvárda, Pápa, Csobánc, Kismarton, Léka már mind ott van a listán. A két dátum között eltelt pár évtized a család viharos felemelkedésének időszaka. S mint minden dúsgazdag arisztokrata család a barokk korban, hatalmukat hangsúlyozandó, műgyűjteményt alapítottak ők is: a török elleni háborúra épült, később harcászati jelentőségét vesztő Fraknó vára lett a családi ősgaléria, az európai manierista, barokk iparművészet legkitűnőbb műhelyeiből származó szépséges alkotások „házimúzeuma”. Egyben az egyetlen a barokk kor hazai gyűjteményei közül, amely épen átvészelte az évszázadokat. Közülük látható most 131 műtárgy.   A smaragddal, rubinnal, türkizzel kirakott 1600-as évekbeli díszkardok, dísztőrök, Boroszlóról, Augsburgból, Prágából,   Bécsből származó, gyöngyházkagylóba épített vagy násfákkal díszített serlegek, díszkulacsok szépek, sőt: nagyon szépek. Ennél is érdekesebb, ahogy tárlóról tárlóra nyomon követhető a családtörténet. Rögtön kiderül, mi kellett az olajkép alapján büszke tekintetű gróf Esterházy Miklós gyors érvényesüléséhez. Megkerülhetetlen volt a hadisiker: a boszniai pasa ellen 1623-ban aratott vitathatatlan győzelem Érsekújvárnál, a megszerzett tekintély, amelyet még ellenfelei, az erdélyi Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György is elismertek, s amely alapján 1625-ben a soproni országgyűlés nádorrá választotta a grófot. S kellettek az egymást követő jövedelmező, sokszor tárgyalásokkal, diplomáciai megbeszélésekkel egybekötött házasságkötések – mellesleg mind remek alkalom kuriózumszámba menő arany-ezüst ajándékok „begyűjtésére”. Az első, félhomályban úszó terem közepén kiterített hatalmas, I. Tahmasp perzsa sah udvarát ábrázoló, ma is világritkaságként számon tartott 16. századi iráni selyematlasz falikárpit jól érzékelteti a család gyarapodó tekintélyét és vagyonát. Maguk is készíttettek tárgyakat, a család címerállatával, a kardos griffel díszített, ékkövekkel kirakott díszpajzsokat, például.   Különlegesen szépek a kiállított öltözékek, a méregzöld olasz bársonyból, aranyos isztambuli selyemszövetből készített menték és dolmányok, tele aranyozott ezüstfonalból készült gombszárakkal, magyar paszománnyal – szemlátomást erős izomzatú, szálfa termetű férfiakra illő harci ingek, esküvői d o l m á n y o k . Noblesse oblige: a vezekényi csatában a család négy tagja halt hősi halált, köztük a 26 éves László gróf, kinek alakja, felmagasztosuló bukása köré jó magyar szokás szerint terjedelmes kultusz kerekedett – mint a szomorú eseményt megörökítő hatalmas augsburgi dísztál mutatja. Dísznyergek, lehelet finomságú aranytegezek, sötétlila selyembársony alapra dolgozott ezüstrátéttel ellátott gyönyörű díszlótakaró, fantasztikus ékkövekkel, ötvösmunkával díszített, hímzett bársony „lópokrócok” – jól érzékeltetik az életmódot.   A szintén nádori címet viselő Esterházy Pál például inkább költeményeket írt, zenét szerzett, – s a rebellis magyar főurak elkobzott vagyonából szorgosan gyarapította a fraknói gyűjteményt, immár hercegként. Esterházy III. Pál Antal a napóleoni háborúk idején, a bécsi kongresszuson diplomataként szerzett megbecsülést magának és a családnak, a Monarchia angol nagyköveteként képviselte a régió érdekeit – mint a IV. György képmásával ékesített szelence is bizonyítja. A kor ízlésvilágát a Bacchus diadalát hirdető bizarr arany asztali batárok, vagy az akkoriban nagy ritkaságszámba menő valódi strucctojásból készült csillogóragyogó asztali strucc jól tükrözi. A Fertődön épült kastély eredeti belsőit mutató képek alatt kiállított, a fényképek alapján pontosan beazonosítható bútorok kiváltképp érdekesek, a harangokkalgólyákkal ékesített támlájú székek elképesztőek – a rokokó pompát pedig lassan felváltja a neoklasszicizmus iránti hódolat, a bútorok egyszerűbb, szigorúbb formavilága – amely azonban már egybeesik a család befolyásának lassú letűntével.

John Barth ikerregényei „Szeret lovagolni, Jake? – kérdezte Rennie csak úgy véletlenül. – Sohasem lovagoltam még. – Jé, de mulatságos. Egyszer majd próbálja meg velem. Felvontam a szemöldökömet. – Igen, azt hiszem, ez lesz a legjobb, mielőtt lóval próbálkoznék.” A fenti dialógus talán érzékelteti John Barth, pontosabban főhőse, Jacob Horner kissé merész, olykor cinikus humorát. Az út vége című – Tellér Gyula ragyogó fordításában immár negyedszer megjelent – Barth-regényből származik az idézet, melyet párjával, a magyarul most először kiadott, Az Úszó Opera névre hallgató regénnyel (fordította Kovács Levente, remekül) együtt tett asztalunkra a Kalligram Kiadó. Az 1930- ban született amerikai Barth Az Úszó Operával debütált 1956- ban, Az út vége két évvel későbbi publikáció, noha a szerző a két könyvet egyidejűleg írta. Megkésett hát nálunk az első regény, de alig avult el, és ennél többet kevés szerzőről lehet elmondani manapság. Persze a két könyv együtt, egymás után (az olvasás sorrendje voltaképpen tetszőleges) ad igazán nagy élményt; noha teljesen önálló cselekményű mindkettő, mégis kiegészítik, támogatják, erősítik egymást – tanácsos hát újraolvasni Az út végét, ha valaki régebbről már ismerte, akkor is. És noha semmi köze a most tárgyalt regényekhez, ajánlatos átbúvárolni a Bolyongás az elvarázsolt kastélyban (Európa Könyvkiadó/Modern Könyvtár, 1977) című, „Széppróza nyomtatásra, magnóra és előbeszédre” alcímű Barth-kötetet is, a posztmodern próza egyik legszellemesebb remekét – Esterházy elszánt rajongói meg fognak lepődni, legyen szabad mindössze ennyit mondanom.

Osztrák–Magyar Haydn Zenekar (február 24., április 22., 19.30, Zeneakadémia) Az immár 15 éves Osztrák–Magyar Haydn Zenekart a Bécshez sok szállal kötődő Fischer Ádám alapította, és többnyire azóta is ő vezényli. A 45 fős zenekar ugyan a legszívesebben a kismartoni Esterházy-kastélyban játssza névadó komponistája műveit, de addig is, amíg régi álma, az Esterházy-operaház megnyithatja kapuit, sokat turnézik. CD-re rögzítette Haydn összes szimfóniáját, fellép a Nemzetközi Haydn Fesztiválon, és idén tavasszal a fővárosban, a Zeneakadémián vendégszerepel. A három koncertből álló sorozat mindegyikén Haydn és egy másik zeneszerző a főszereplő. Januárban Schubert volt a vendég, február 24-én Mahler, április 22-én Beethoven lesz. A februári koncerten Haydn G-dúr szimfóniáját Mahler Egy vándorlegény dalai című műve, majd az Óra szimfónia követi, áprilisban az Üstdob szimfónia, Boldoczki Gábor trombitás közreműködésével az Esz-dúr trombitaverseny, végül Beethoven 5. szimfóniája hangzik fel. A bécsi klasszikusok nem mennek ki a divatból: az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar kiváló muzsikusai mindent elkövetnek ezért.