A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

A JCO Precision Oncology folyóiratban június 24-én jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak cikke, amelyben a petefészekrák korai diagnosztikájában értek el új, biztató eredményeket. A petefészekrák kialakulásának okáról mind a mai napig keveset tudunk, és még nincs mód a korai felismerésére.

Az obezitás progresszív, pandémiás méreteket öltő, gyakran többszörös recidívát mutató, potenciálisan gyógyíthatatlan betegség, amelynek számos következménye van. Rontja az életminőséget és a várható élettartamot, napjainkra az egyik legjelentősebb közegészségügyi problémává vált.

A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.

A Max Planck Society kutatóinak cikke szerint az emberek és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása biztosítja a legjobb eredményeket a diagnosztikai eljárások során, mivel néha mindketten tévednek ugyan, de teljesen más hibákat követnek el, így kiegészítik egymást.

Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban jelent meg a National Taiwan University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a szemek közötti retinavastagság finom különbségei korai és könnyen hozzáférhető biomarkerként szolgálhatnak az enyhe kognitív károsodás és a fizikai gyengeség kombinációjából álló, nagy kockázatú állapot kimutatására.

Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.

Az E-HIPI modell képes megbecsülni a kétéves progressziómentes túlélés (PFS) esélyét, és segítséget nyújt a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában.

A belügyminiszter a lépéssel meghatározta az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézmények létszámgazdálkodásának rendjét.

Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.