Az iLDS módszer új megvilágításba helyezi, miként formálják a szelekciós erők a bélmikrobiomot, és hogyan alkalmazkodnak a bélbaktériumok a környezeti hatásokhoz és a gazdaszervezet sajátosságaihoz.
Drosophila melanogaster modellen bizonyították, hogy kauzális összefüggés áll fenn a magas cukortartalmú étrend és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között.
Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.
Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.
Gének folyójában élünk: nemcsak baktériumok tudnak genetikai anyagot csereberélni egymással, de gombák és rovarok, vagy algák és csigák is. Az ember is sokféle gént tud kihalászni a közös tárból, illetve egyesek ráerőszakolják magukat.
Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.