A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.

A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület. 

A fehérjét nem kódoló RNS szakaszok képesek beépülni olyan ősi sejtes szabályozó útvonalakba, amelyek a daganatok kialakulásában és működésében meghatározó szerepet töltenek be.

Laboratóriumi adatsoron tesztelt új matematikai modell kínál lehetséges magyarázatot a kis dózisú sugárzás egyik régóta ismert paradox jelenségére.

Biztonságosnak és hatásosnak bizonyul a mesterséges intelligenciával tervezett univerzális koronavírus-vakcina. A tű nélküli technológiával beadott oltóanyag nemcsak a Covid-19 és a SARS ellen vált ki immunválaszt, hanem a denevérekben keringő, még át nem terjedt rokon vírusok ellen is védelmet nyújthat.

Érdekes tanulmánnyal jelentkeztek az emberi élethossz elméleti határait kutató tudósok az NJP Ageing szakfolyóiratban, írja a Telex.

A Huntsman Cancer Institute és a University of Utah kutatói által végzett vezetett klinikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy kombinált prosztatarák‑terápia megakadályozhatja, hogy a betegség egy nehezebben kezelhető formába, az úgynevezett kasztrációrezisztens stádiumba lépjen át bizonyos betegcsoportokban.

Az új bázisszerkesztő módszerek alkalmasak a PEX1 gén hibáinak korrigálására, így több peroxiszomális eredetű betegség terápiájában is alkalmazhatók.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Sikerült részlegesen feltárni, miért olyan nehéz felnőttkori leukémiás betegekben ezeket a daganatsejteket a szokványos kezelésekkel teljesen kiirtani.