A Johns Hopkins Medicine kutatói a sejtmentes DNS (cfDNS) és fehérje biomarkerek használatában rejlő lehetőségeket határozták meg petefészekrák korai diagnosztizálásában.
Az MI segítségével a vérben található DNS-fragmentumok mintázatai alapján azonosíthatóak azok, akiknél nagyobb valószínűséggel alakul majd ki tüdőrák, közli az OTSZ Online.
A sejtmentes DNS (cfDNS) vizsgálata 2011 óta áll rendelkezésre az Egyesült Államokban a magzati aneuploidiák kimutatására. A szűrővizsgálat lehetőségét kezdetben csak a magzati aneuploidiák szempontjából fokozottan veszélyeztetett nők számára ajánlották fel, azonban manapság már a nők egyre szélesebb köre számára rendelkezésre áll.1,3,8
A molekuláris patológia utóbbi években tapasztalt robbanásszerű fejlődésének következtében az új, korszerű molekuláris vizsgálóeljárások az onkohematológiai kórképek diagnosztikájának, valamint az optimális kezelési stratégiák megtervezésének kihagyhatatlan elemévé váltak.
A Cancer Research UK Cambridge kutatói két olyan tesztet dolgoztak ki, melyek segítségével az agydaganatok egy típusa, a glióma vizeletből vagy vérplazmából is diagnosztizálható.
Gének folyójában élünk: nemcsak baktériumok tudnak genetikai anyagot csereberélni egymással, de gombák és rovarok, vagy algák és csigák is. Az ember is sokféle gént tud kihalászni a közös tárból, illetve egyesek ráerőszakolják magukat.
A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.
A legújabb vizsgálatok szerint a speciális összetételű mikrobiom aktívan befolyásolhatja a kialakuló immunválaszt, a gyulladásos folyamatokat és a kísérő egyéb betegségeket.