Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében.

A MIT kutatói egy olyan új terápiás megközelítés kidolgozásáról számoltak be, amely a daganatos sejtek saját biológiai folyamatait használja fel az immunválasz aktiválására, ezáltal elősegítve a tumor önpusztítását. 

A brit 100 000 Genomes Projekt új eredménye egy olyan elemző módszer, amelynek segítségével 145 ritka betegséggel élő gyermek kaphatott pontos diagnózist.

A Tel Aviv University, Sheba Medical Center kutatói új mechanizmust tártak fel az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) a motoros neuronok fokozatos pusztulásával járó neurodegeneratív kórkép patogenezisében.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

Gyökeresen továbbfejlesztették magyar kutatók a hat évvel ezelőtt bemutatott prime génszerkesztő módszert, növelve az eljárás hatékonyságát.

Az új mesterséges intelligencia (AI) eszköz képes meghatározni azokat a kromoszóma-rendellenességeket, amelyek daganatok kialakulásához vezethetnek.

Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.

A csírasejtes génszerkesztésnél a spermium, a petesejt vagy az embrió DNS-ét módosítják, így a változtatás továbbörökíthető, írja a Rakéta.

Egy ultra-pontos szekvenálási módszerrel sikerült minden eddiginél jobban feltárni az öregedés folyamata és a tumorok képződése során szerepet játszó szomatikus mutációkat.