Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A legmodernebb technológiát képviselő, két új csontsűrűség-vizsgáló berendezést adtak át a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

A szülész-nőgyógyászok nagyon sokat tehetnek a csökkent csontsűrűség és osteoporosis megelőzése, felismerése és kezelése terén. A prevenció legfontosabb elemei: egészséges életmód, elegendő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a jövőbeni csonttörések szempontjából nagy kockázatú nők korai szűrése.

Az osteoporosis tömeges előfordulása ellenére Európa számos országában nem megfelelő a betegség ellátása, írja az OTSZ Online.

A 2022-es költségvetésben mintegy 2884 milliárd forint fog rendelkezésre állni egészségügyi célokra, ami közel két és félszeres növekedést jelent a 2010-es költségvetéshez képest, közli a szaktárca.

Az udvaron parkoló mobil CT-ben látják el a súlyos betegeket a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, már ha fel tudják őket vinni a havas rámpán, írja a hvg.hu.