A mitokondriális káliumcsatornát aktiváló hatású diklór-acetát olcsó vegyület, ráadásul régóta ott áll a gyógyszervegyészek polcán. A laktátacidózissal járó kóma kezelésében évtizedek óta alkalmazzuk. Onkológiai gyógyszerként eddig nem jött szóba, miként a paprikából kivonható kapszaicin sem. Lehet, hogy mégsem a mutációkban, hanem az anyagcserezavarok terén kell keresnünk a hatékony daganatterápia kulcsát? A régóta ismert – és laktátacidózis kezelésére már alkalmazott –, olcsó diklóracetát (DCA) a mitokondriumra hatva többféle tumorsejt elpusztítására képes – állítják a University of Alberta (Edmonton) kutatói rosszindulatú tüdő-, emlő és agydaganatos sejtvonalakon végzett vizsgálataik eredménye alapján (Cancer Cell 2007;11:37–51). Ráadásul az egészséges sejteket nem károsítja, mellékhatásai – fájdalom, zsibbadás, járászavar – pedig eltörpülnek a gyógyulás lehetősége mellett.Sok ép sejttel ellentétben a daganatokban nagy a mitokondriumok membránpotenciálja, a kulcsfontosságú Kv1.5 káliumcsatorna pedig alig expresszálódik. Mindez együtt vezet oda, hogy a tumorsejtek ellenállnak az apoptózisnak. A DCA gátolja a mitokondriális piruvát-dehidrogenáz kináz (PDK) enzimet, növeli a sejtorganellum H2O2-tartalmát és aktiválja a káliumcsatornát. Mindez azonban nem érvényes az egészséges sejtekre, csak a rákosan elfajultakra, ez lehet a szelektivitás alapja. Az eredmény az apoptózis folyamatának beindulása, a proliferáció mérséklődése, a tumor növekedésének elmaradása, sőt teljes visszafejlődése. A klinikai vizsgálatok valószínűleg jótékonysági szervezetek, egyetemek vagy az állam támogatásával zajlanak majd, ugyanis a gyógyszervállalatok számára a szer nem jelent üzletet, mivel nincs szabadalma – fűzi kommentárként a hírhez a New Scientist című tudományos hetilap január 20-i száma.  Hasonló eredményre jutottak a paprika csípősségét okozó – gyorsan kivonható és olcsó – vegyülettel, a kapszaicinnal a nottinghami egyetem kutatói humán tüdő- és pancreas-tumorsejtvonalakon végzett kutatásaikban. A kapszaicin a tumorsejtek mitokondriumának egyik fehérjéjéhez kötődve adott dózisban apoptózist indított be, miközben a környező egészséges sejtek életben maradtak. Humán vizsgálatok még e téren sem zajlottak, de a felismerés megteremti annak lehetőségét, hogy a jövőben kifejezetten a mitokondriumokra ható daganatellenes szereket fejlesszenek ki. A kapszaicin egyébként az izomlazító és pszoriázis elleni kenőcsök egyik alkotóeleme már most is, így az is felmerül, hogy bizonyos bőrráktípusokat az új szer valamilyen, lokális formában alkalmazható változatával lehetne kezelni.