Egyből javultak az ujjmozgásai egy Parkinson-kóros betegnek a négyórás agyműtét alatt, amit a beavatkozás közbeni klarinétjátéka bizonyított, írja az Index.

Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.

Az emberi hajszálnál 500-szor vékonyabb nanodiszkek kívülről aktiválhatók, és a most használt elektróda implantátumoknál biztonságosabban alkalmazhatók.

Az agyi stimuláció új megközelítése a Parkinson-kórral élőknek jobb kontrollt biztosíthat a tüneteik felett, és felére csökkentheti a leginkább zavaró tünetek időtartamát – írja az Index.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka, heterogén etiológiájú, gyermekkori indulású epilepsziabetegség. A rohamok kezelését a terápiarezisztencia, a következményes kognitív hanyatlás, valamint az egységes terápiás elvek hiánya is nehezíti.

Dr. Kovács Norbert professzort, a PTE KK Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét és dr. Balás Istvánt, a PTE KK Idegsebészeti Klinikájának egyetemi docensét külön is kitüntették.

Az első beteg vizsgálatának előzetes eredményei szerint az eljárás csökkenti a fájdalmat, az opioidhasználatot és a fogyatékosságot, közli az OTSZ Online. 

A Dravet-szindróma (DS) egy csecsemőkori fejlődési és epilepsziás enkefalopátia, amely gyógyszerrezisztens, élethosszig tartó rohamokkal és olyan társbetegségekkel jár, mint értelmi fogyatékosság, viselkedési problémák, alvászavarok és járásproblémák.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.