A legfejlettebb társadalmakban sem optimális a nagy törési rizikójú betegek kiemelésének és kezelésének gyakorlata, míg a betegek részéről a nem megfelelő terápiás fegyelem rontja a kezelés hatékonyságát.
Idős korban a rezisztencia gyakorlatok végzése, akár otthoni körülmények között – protein-alapú, többkomponensű szupplementációval kombináltan – hozzájárul az izomtömeg és -funkció javításához.
A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.
Ha az önmagában alkalmazott biológiai terápia nem kellően hatásos, szükségessé válhat kombinált kezelést bevetni – ennek mikéntjére ad bizonyítékokon alapuló útmutatást az amerikai Medical Board of the National Psoriasis Foundation.
A helyi kezelésnek a pikkelysömör szinte minden típusában jelentős szerepe van. Kis kiterjedésű (10% BSA) esetén bevezetett szisztémás terápia mellett is javasolt kiegészítő kezelésként lokális készítmények használata.
Pikkelyek a hajhatáron
A pikkelysömör minden második esetben a fejbőrt érinti. Hámlasztással, rövid szteroidkezeléssel és D3-vitamin-analógok tartós alkalmazásával a legtöbb beteg eredményesen kezelhető.
A pikkelysömörre (pszoriázisra) jellemző ezüstös-pikkelyes, erythemás elváltozások igen kellemetlenek a betegek számára, s nem csupán az erős viszketés miatt: a léziók többnyire átlépik a hajhatárt, így mások számára is láthatóvá válnak. A bőrelváltozásokhoz hajhullás is társulhat, bár a kopaszodás rendszerint nem végleges.
Dr. Regine Gläser, a kieli Schleswig- Holsteini Egyetemi Klinika bőrgyógyásza az Aktuelle Dermatologie című lapban (2004;29:521–523) összefoglalta a kezelés lépéseit. Kezdetben szalicilsavat, pyrithion-cinket vagy gombaellenes hatóanyagokat (pl. ketoconazolt) tartalmazó sampont ajánl. A kátrányos samponok is kedvező hatásúak – írja –, bár kellemetlen szaguk olykor zavaró a beteg számára.