Egy éve indította el az SZTE a vidéki közösségek fejlődését segítő Bálint Sándor Jólléti Programot a 2300 lakosú Csongrád-Csanád vármegyei Ruzsán.

Számos európai kutató, köztük Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke nyílt levélben bírálja az EU dohánytermék-irányelvét.

A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideójából kiderül, hogyan készüljünk a beavatkozásra, hogy gyorsan és problémamentesen gyógyuljunk.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

A vape-zés nem csupán egy ártalmatlan trend, hanem egy súlyos, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi krízis előszobája lehet.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A dohányzás okozta egészségkárosodás megítélésében az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szemléleti fordulata a cigaretta és a nikotin fogalmának szétválása volt. Ez a szétválasztás tette lehetővé történetileg a nikotinpótló terápiák megjelenését.

Ugrásszerűen megnőtt a pollenallergiás panaszokra való keresés a Semmelweis HELP, ingyenes tünetellenőrző alkalmazásban.

Új távlatokat nyit a tiszta nikotin neurofarmakológiai kutatása: szerepe lehet az idegrendszeri betegségek terápiájában, írja a Demokrata.

A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.