Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.
A kórházban szerzett Clostridioides difficile fertőzés (CDI) profilaxisa során lényeges különbséget tenni az alkalmazott probiotikus törzsek között. A S. boulardii CDI megelőzésében való alkalmazását szakmai irányelv és metaanalízisek is támogatják. Egy retrospektív kohorsz rámutatott arra is, hogy a S. boulardii melyik betegcsoportnál és milyen antibiotikum-terápia esetén kínál az átlagosnál magasabb profilaktikus védelmet.
A Clostridioides difficile fertőzések megelőzésére hatásos módszerekre van szükség; a transzmissziót csökkentő higiéniai szabályok betartása, a racionális antiobiotikum-alkalmazás és a páciensek immunrendszerének erősítése mellett.
Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.
Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.
A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.
A kézhigiéné öt momentumának alkalmazása helyett gyakorlattá vált a dupla vagy tripla gumikesztyű viselés a Covid-ellátás során, pedig ez nem nyújtott nagyobb védelmet a fertőzéssel szemben, ellenben elősegíthette a multirezisztens kórokozók terjedését.
Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.