Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint több szervünk is képes a cirkadián ritmus érzékelésére, akár a hipotalamuszban található „központi órától” függetlenül.
Az alvás-szabályozás kritikus lépései a vázizomban zajlanak, írja az eLife tanulmánya. A felfedezés révén olyan inszomnia-terápiát lehet kifejleszteni, ami nem az agyba juttatott drogok révén működik.
A perifériás cirkadián órák szisztémás szabályozása az autonóm idegrendszer, endokrin faktorok, hőmérséklet és helyi homeosztatikus tényezők által történik. Számos olyan endogén és exogén (táplálék, gyógyszerek, életmód..) tényezők ismertek, amelyeknek a figyelembevételével, az egyes szervek szinkronizált működésének fenntartásán keresztül számos, akár nagyon gyakori megelőzhető lenne.
Az ambuláns vérnyomás-monitorozással meghatározott alvás közbeni átlagos SBP megbízhatóbban jelzi előre a kardiovaszkuláris kockázatot, mint a 24 órás vérnyomásprofil más jellemzői és paraméterei. A gyógyszeres kezelés mellett megfigyelt, ambuláns méréssel meghatározott vérnyomásváltozások mediánértékben 5,6 éves követése azt igazolta, hogy az alvás közbeni átlagos SBP minden 5 Hgmm-nyi csökkenése 17%-kal csökkentette a kardiovaszkuláris kockázatot.
Az evolúció során minden élőlény belső „órát”, cirkadián ritmust alakított ki, melynek segítségével képes alkalmazkodni a napi környezeti változások ciklikus üteméhez. Embereknél a cirkadián ritmus gyakorlatilag az összes élettani folyamatot ütemezi, ezen belül az alvás és ébrenlét váltakozását, az endokrin működéseket és a kardiovaszkuláris aktivitást is.
Vírussal juttattak felnőttek bőrsejtjeibe Bmal1 gént zürichi kutatók, amelynek aktivitása – az agyi cirkadián ritmusnak megfelelően – a nappali órákban nagyobb a perifériás sejtekben. A résztvevők világítóbogár-génekhez kötve kapták a Bmal1-et. Ezzel elérték, hogy a gén aktivitása idején bőrük látható fényt bocsátott ki, így a kutatók 24 órán át figyelemmel kísérhették a 11 korán és a 17 későn kelő vizsgálati alany („pacsirták” és „baglyok”) cirkadián ritmusának alakulását. A bőrsejtek fénykibocsátása a résztvevők nagy részénél összhangban állt azzal az alvás-ébrenlét ritmussal, amelyről előzetesen beszámoltak. Eltérések is akadtak – leginkább annál a három közreműködőnél, akik szezonális affektív betegségben szenvedtek. Az eredmények arra utalnak, hogy bőrsejtjeinkben ugyanolyan „óra” működik, mint az agyban. „Arra számítunk, hogy a bőrbiopszia elegendő lesz, de legalábbis közelebb visz az alvászavarok és a cirkadián ritmussal kapcsolatos betegségek gyors diagnosztizálásához” – véli Russell Foster (Oxford), a cirkadián ritmus specialistája.
Tavaszi hangok
Lélekben már minden zenerajongó a Budapesti Tavaszi Fesztiválra készül, melyhez remek behangolás a LOW holland–flamand kultfeszt: mintegy 100 program, 500 előadóművész február közepétől egy hónapon át. A németalföldi művészet egyik fénykora a 14–15. századi reneszánsz, a másik a 16–18. századi barokk – a régi zenei előadásmód története több flamand együtteshez is kapcsolódik. A Művészetek Palotája három régi zenei koncertet rendez. Február 28-án Willem de Vriend vezényletével, Händel- műsorral a Combattimento Consort Amsterdam, március 2-án a Capilla Flamenca lép fel, Négy évszak az Ars Nova korában című, a 14–15. század kevésbé ismert zeneszerzőit bemutató programmal, a fesztivál záró koncertjén, március 12-én pedig Ton Koopman vezényletével láthatjuk az Amszterdami Barokk Ének- és Zenekart. Talán az utóbbi kelti a legnagyobb várakozást. Most két Telemann-művet adnak elő, a ritkábban hallható Viharóda mellett a közelgő Húsvéthoz kapcsolódó Jézus feltámadása és mennybemenetele című oratóriumot.
– CSONT–
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?