Kisebb koalíciós válságot okoztak az utóbbi hetek egészségügyi egyeztetései. Az SZDSZ vegyes modellje mellett a szocialisták, s most már a miniszterelnök kompromisszumos elképzelése is versenyez. Bár lapzártánk idején úgy tűnik, június végéig megállapodhat a biztosítási modellválasztásról a két párt, a bevezetés időpontjában még lehetnek viták. A Napi Gazdaságnak eredetileg az utolsó szavak kimondására hivatott konferenciáján világossá vált: Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke, államreformért felelős kormánybiztos lassítana, mint fogalmazott: „kiérlelné a döntést” az egészségbiztosítást érintő kérdésekben.  Szocialista körökben elfogadhatatlannak tartják az SZDSZ eredeti elképzeléséhez képest már liberális kompromisszumként tálalt vegyesmodell-javaslatot, amelynek értelmében az OEP egy lenne a szolgáltatást vásárló biztosítók között és megmaradna a szolidaritás, a nemzeti kockázatközösség. A legutóbbi koalíciós egyeztetésre az MSZP dr. Orosz Éva, az ELTE Egészség-gazdaságtani Intézetének professzora vezetésével elkészítette saját javaslatát. Ez lényegében azt preferálná, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) váljon valódi biztosítóvá; regionális kirendeltségei szervezzék az ellátást, de legalábbis teremtsenek versenyt a szolgáltatók között. Csakhogy ezt a javaslatot az SZDSZ tartja elfogadhatatlannak, ezért a kormányfő egy köztes megoldást támogatna, amely a regionális biztosítási rendszert és a magántőke bevonását együtt valósítaná meg. A javaslatokról még egyeztetnek a szocialista és a szabad demokrata felek, hogy június végéig megszülethessen a döntés.  A nyár az eredeti menetrend szerint államigazgatási egyeztetésekkel és kodifikációval telik, szeptemberben a T. Ház elé kerülhet a javaslat, amelynek értelmében 2008 januárjától, féléves előkészítő szakaszt követően indulhat az új biztosítási modell. Első alkalommal tehát 2009-től lehet tömeges biztosítóválasztásra számítani – ismertette a menetrendet Kovács Attila, a szaktárca államtitkára, aki annak ellenére a vegyes modellt tartja egyedül üdvözítőnek, hogy egyes hírek szerint a liberálisok esetleg mégis lemondanak az egészségügyi tárcáról és a több-biztosítós modellről. S bár az SZDSZ ultimátuma után a koalícióval kapcsolatos kérdésekre a szabad demokrata Horn Gábor rendre hangsúlyozza, hogy van esély a megegyezésre egészségügyi kérdésekben is, abban mindvégig biztos volt az ügyvivő, hogy a reformok lassítását nem fogadja el a kisebbik kormánypárt. A Napi Gazdaság konferenciáján ezzel azonban ellentétes nyilatkozatot hallhattunk Draskovics Tibortól, az Államreform Bizottság alelnökétől. Az államreformért felelős kormánybiztos úgy vélekedett, hogy ugyan elpocsékolandó időből van a legkevesebb, de rossz irány, ha a politikusok időkeretet szabnak a döntésre. Ez ugyanis azt jelenti, hogy „nem veszik figyelembe a dolog komplexitását”.  A közgazdász meglátása szerint „ki kell érlelni a kérdést” és – emlékeztetve Bokros Lajos professzor korábbi megnyilatkozásaira a politikusok homokozójáról – „meg kell próbálni a politikusok játékterétől távolabb vinni az egészségügyet”. Draskovics úgy tartja, az egészségügy sajátosságai miatt „a piac és az állami bürokratizmus optimumát kell megkeresni, ami ebben az ágazatban nem ott van, mint általában a gazdaságban, hanem inkább középtávon”. Az Államreform Bizottság alelnökének véleménye szerint ugyanakkor szükség van érdekeltségre és az általa mozgatott versenyre, ami természetesen ma is működik, csak nem átlátható és nem a beteg javát szolgálja.  Szerinte nem szabad az egyik vagy a másik modellben gondolkodni, a – szocialista javaslat eredményeképpen kialakuló újabb – területi monopóliumoktól azonban óvná az egészségügyet. Mint jelezte, nem biztos abban sem, hogy a biztosítói modellváltást feltétlenül egy lépésben kell megvalósítani – elképzelhetőnek tartja, hogy a döntő lépést megteszi a Parlament, de csak fokozatosan vezetik be azt a modellt, amely mellett döntenek. K. A.   Régi-új tisztségviselők a kamarákban  Elsöprő többséggel ismét dr. Éger Istvánt választotta elnökévé az újjáalakult Magyar Orvosi Kamara. Alelnök prof. dr. Banai János, dr. Gerle János és dr. Nagy Ferenc, a főtitkár dr. Karlinger Kinga lett, a titkári pozíciót dr. Gyenes Géza, dr. Lengyel János, dr. Mánya Kristóf és dr. Takács Péter, a Magyar Rezidens Szövetség korábbi elnöke látja el. A Felügyelőbizottság elnöke dr. Nagy András Péter, alelnöke dr. Korchma Enikő, tagjai dr. Bánki Magdolna, dr. Bodnár Ákos, dr. Darvas Katalin, dr. Duray Aladár, dr. Komlóssy Attila, dr. Major László és dr. Puskás Tivadar lett. Az Etikai Kollégium elnöke: prof. dr. Dux László, alelnöke: dr. Szende Béla. Az Országos Etikai Bizottság elnöke: dr. Harsányi László, alelnöke: dr. Békefi Dezső, tagjai: dr. Benoist György, dr. Bátor György, Ifj. dr. Boros Miklós, dr. Együd Ágnes, dr. Farkas Péter, dr. Gróf Ágoston és dr. Martinovics János.  A Magyar Gyógyszerész Kamara közgyűlésén békülékenyebb kamarai stílus mellett döntöttek a patikusok. A harcosabb hangot képviselő Hávelné Szatmári Katalin lemaradt a kompromisszumkészebb Horváth Tamás mögött. A gyógyszerészkamara alelnökeinek Hankó Zoltánt, Tari Jánost és Lestyán Balázst, főtitkárrá Zalai Károlyt választották.  Az orvosi és a gyógyszerészkamara mellett megtartotta alakuló országos közgyűlését a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is. A mintegy 43 ezer önként csatlakozót tömörítő szakmai érdek- képviseleti szervezet 86 helyi és 20 területi szervezetet alapított. Az orvosi kamarához hasonlóan újraválasztották korábbi elnöküket, Balogh Zoltánt. Általános alelnök Kubányi Jolán, alelnök Csordás Ágnes, Kárpáti Zoltán, Szánti Istvánné lett, főtitkárrá dr. Csák Rékát, titkárokká Erdélyi Alizt, dr. Mágori Zsoltot és Papp Katalint választották. Medical Tribune  Jogszabályt módosítana a felügyelet A jelenleginél kiegyensúlyozottabb lehetne a felügyelet munkája, ha jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra is róhatnának ki szankciókat – közölte Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szegedi fórumán. Jelenleg a legenyhébb szankció, hogy a felügyelet felszólítja a kötelezettség teljesítésére az intézményt, vagy más szolgáltatót jelöl ki a beteg ellátására – ez azonban általában nem releváns intézkedés, hiszen a panaszok a legtöbb esetben már a kezelések, beavatkozások után történnek. Ennél általánosabb a pénzbírság kiszabása. Súlyosabb vétségek esetén a felügyelet felszólíthatja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére vagy felmondására – a határozatok ellen a bíróságon lehet fellebbezni. Ugyancsak jogszabály-módosításra volna szükség ahhoz, hogy a szankciórendszer kiegészülhessen a „jogsértő gyakorlattól való eltiltás” lehetőségével, amit a felügyelet elnöke az alacsonyabb összegű pénzbüntetések helyett alkalmazna. Weborvos  Új főigazgató-helyettes  Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter június elsejével dr. Vizkelety Tibort nevezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízott főigazgató-helyettesének. A posztot korábban dr. Székely Tamás látta el, aki ugyanettől az időponttól a szaktárcánál a járóbeteg- szakellátás átalakítását, modernizálását irányítja. Medical Tribune  Tovább fizetik a bért Az egészségügyi kormányzat várakozásával szemben a kórházak többsége nem kezdte el a leépítéseket. Az egészségügyi miniszter szerint az intézmények nagy részében még azok bérét is tovább fizetik, akiknek biztosan megszűnik a szakterülete. Horváth Ágnes szerint az új finanszírozás csak akkor lesz kedvezőbb a kórházaknak, ha méreteiket az új feltételekhez igazítják. VGO  Tanácsok hétmillióért Éles kritikát kapott az egészségügyi miniszter azt követően, hogy nyilvánosságra került: az egészségbiztosítási rendszer átalakításához Hans Hoogervorst volt holland egészségügyi miniszter ad tanácsot a minisztériumnak, 30 ezer euróért (7,5 millió forintért). Hoogervorst megbízása egy hónapra szól és az összeg a tanácsadói díjon kívül tartalmazza a szakember szállás-, étkezési és utazási költségeit. Medical Tribune  Országos ágynyilvántartás Heteken belül a kórházak számára is elérhetővé teszik az országos ágynyilvántartó rendszert, amelynek segítségével az intézmények telefonon érdeklődhetnek arról, hol kaphat a beteg ellátást, és hol van szabad kapacitás. A döntés a Pásztónál balesetet szenvedett és végül Miskolcra szállított férfiak esetét követően született, mivel a szaktárca által működtetett információs telefonszolgálat a lakosság informálását szolgálja. A kórházak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális irodáinál érdeklődhetnek a területi ellátásról. Medical Tribune  Nem megy csődbe a gyermekkórház  Segélycsomagot állít össze az Egészségügyi Minisztérium a fővárosi Heim Pál Gyermekkórháznak – jelentette be dr. Kovács Attila államtitkár azt követően, hogy dr. Harmat György, a gyermekkórház főigazgatója a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: Néhány hét múlva csődbe mehet a gyermekkórház, mert nem jut elegendő pénzhez megnövekedett feladataira. A kórház főigazgatója szerint, ha nem változik a helyzet, osztályokat is bezárhatnak és július elejére csődbiztost nevezhetnek ki az intézménybe. A szakminisztérium 15 millió forintos segélycsomagja mellett a kórház az egészségbiztosítótól 64 millió forint értékben finanszírozási előleget és technikai segítséget is kap, amely az ÁNTSZ-engedéllyel, a területi ellátási kötelezettséggel kapcsolatos problémák megoldását szolgálja. Medical Tribune

Házi betegápolás Napjainkban az immár 335 szakszolgálatból álló országos otthonápolási hálózat 3400 szakembere évente körülbelül hetvenezer beteget lát el, ami tavaly 1,2 millió vizitet jelentett – mondta érdeklődésünkre Banai Jolán, a Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. A műtét utáni sebkezelés, kötözés mellett a szolgálat munkatársai igény szerint a beteg rehabilitációjában is részt vesznek. Gyógytornászok, logopédusok járnak például a balesetes, mozgásszervi vagy stroke-betegekhez. A szolgáltatást a betegek a háziorvos, illetve a szakorvos javaslatával vehetik igénybe, legfeljebb 56 vizit erejéig. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár napi egy látogatást finanszíroz, noha vannak betegek, akik többet is igényelnének. Amennyiben az ötvenhat alkalom után sem gyógyul meg a páciens, lehetősége van rá, hogy orvosa és a szolgálat indítványát az OEP mérlegelje, és további viziteket engedélyezzen. Bizonyos, hoszszan tartó rehabilitációt igénylő betegségeknél (stroke, neurológiai problémák stb.) azonban olyan sok látogatásra lenne szükség, amit a biztosító már nem támogat. Az otthoni szakápolásra fordítható keret ugyan az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt – az 1996-os 600 millió forinttal szemben tavaly már 3,5 milliárdot tett ki – az évi körülbelül kétmillió kórházi kezelési esetszámot figyelembe véve feltételezhető, hogy a tavalyi 1,2 milliós vizitszámnak akár a duplájára is igény mutatkozna. Az otthonápolás és a hospice ellátás kasszáját ráadásul tavaly összevonták, így mindkét ellátást ebből a keretből kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak, amelyek 60–70 százalékban magánszolgáltatók. (A bt.-k, kft.-k mellett döntően alapítványok, néhány helyen önkormányzati és egyházi szolgálatok foglalkoznak otthonápolással.) Banai Jolán szerint, tekintettel a lakosság folyamatos elöregedésére, rossz egészségi állapotára és figyelemmel a kórházak befogadási korlátaira, kézenfekvő volna az otthonápolási kassza növelése. Évente legalább 1–1,5 milliárd forinttal többre lenne szükség ahhoz, hogy minden rászorulóhoz eljussanak a szolgálat szakápolói. Az otthonápolásról szóló rendelet módosításán, beleértve a díjazást, a szaktárca jelenleg is dolgozik. Problémát jelent ugyanis például az egynapos sebészeti beavatkozáson átesettek gondozása, az ő otthonápolásukat nem téríti a biztosító. De nem csak a finanszírozási anomáliákat kell felszámolni. Olyan szakmai kompetenciákat is rendezni kell, mint amilyen például az otthoni infúzió alkalmazása. A szolgálatok szeretnék, ha bevezetnék az amortizációs költségtérítést is. A Phare program keretében az utóbbi időben a házi gondozás és az otthoni szakápolás kapcsolatának fejlesztése érdekében több modellkísérletet is folytattak Magyarországon. Ezek eredményeit az Országos Alapellátási Intézet öszszesítette és értékelte. Becka Éva szakmai igazgató elmondta: országszerte több települést vontak be a modellkísérletbe. Egerben a Családsegítő Intézet öt gondozási központja, valamint az otthonápolási szolgálat szakemberei dolgoznak együtt nyolc háziorvossal. A program elején közös irányelveket határoztak meg, s ezekben tekintetbe vették az egyes szakterületekre érvényes szabályokat. A kísérlet nem adott megnyugtató választ arra, ki lenne az a személy, akit, mint szupervizort mindhárom fél (háziorvos, szociális gondozó és otthoni szakápoló) elfogadna. A pesterzsébeti modellkísérletben a feladatkörök pontos definiálása volt a cél. Azt vizsgálták, hogyan lehet a különböző szakterületek munkáját összehangolni úgy, hogy a résztvevők egységes teamet alkossanak, amelynek tagjai nincsenek hierarchikus viszonyban egymással. Vizsgálták azt is, miként működhet együtt a gondozási központ, az otthoni szakápolás és a háziorvosi szolgálat. A közös munkában gyógytornász, pszichológus, fizikoterapeuta, logopédus, dietetikus és körzeti ápoló is részt vett. Úgy tapasztalták, hogy együttműködésük nyomán javult munkájuk hatékonysága. Itt is, akárcsak Egerben, problémát jelentett a különféle ápolási módok eltérő finanszírozása. A tapasztalatok szerint az ellátottak nem mindig ismerték a különbséget a szociális alapú házi gondozás és a szakápolás között. Nem értették, miért van az, hogy hasonló ápolási feladatokért a körzeti nővérnek, az ápolási szolgálatnak nem kell fizetniük, a szociális gondozónak viszont igen.