Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.

Több mint 100 ezer személy DNS-ének elemzésével készült el a világ legnagyobb exom-adatbázisa.

A Szenior Akadémia legutóbbi előadását Dank Magdolna az onkológiai klinika igazgatóhelyettese tartotta Daganatokról dióhéjban címmel.

Az emlőrák a leggyakoribb daganatos betegség a nők körében, ugyanakkor a számos új, modern kezelési lehetőségnek köszönhetően az időben felismert esetek jelentős aránya meggyógyítható.

Egy új tanulmány azonban arra a következtetésre jutott, hogy mindkét mell eltávolítása nem jelent előnyt a túlélés szempontjából, írja a Qubit.

Újabb daganattípusok esetében válhat alkalmazhatóvá egy már használt gyógyszeres terápia azzal az eljárással, melyen a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgoznak.

A megfelelő eszközzel végzett, rendszeres szűrővizsgálat a leghatékonyabb eszköz az emlődaganat korai felismerésére.

A talazoparib-kezelés – akár dóziscsökkentéssel, akár a nélkül – javuláshoz vezet a globális egészségi státusz/életminőség, illetve számos funkcionális és tüneti mutató vonatkozásában – a kezelőorvos által választott kemoterápiával szemben; derül ki az EMBRACA-vizsgálat alcsoportelemzéséből.

A nők körében az egyik leggyakoribb halálok az emlődaganat, amely az összes daganatos megbetegedés 14 százalékát teszi ki. A halálozások számát egyharmadával csökkenthetné, ha a nők 70 százaléka részt venne a szervezett szűréseken.

Az olaparib-kezelés javulást idéz elő a csíravonalbeli BRCA1/2-mutációt hordozó, HER2-negatív, metasztatizáló emlőrákos betegek életminőségében (1).