A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.
A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány rendezvénye a fikció és a mindennapi szakmai valóság kapcsolódási pontjait vizsgálta. A port.hu az egészségügyiek szempontjait emeli ki.
A University of Newcastle kutatóiausztrál felnőttek körében vizsgálták az élő mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztását és annak lehetséges egészségi hatásait.
Akár háromszoros árkülönbség, 30 ezer forintos differencia is előfordulhat a patikák között a vényköteles termékek árában. 2011 óta 5000 gyógyszer került ki a tb-finanszírozásból, írja a Válasz Online.