Az orvostudományban is új lehetőségeket nyithat a nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrás, melyet magyar kutatók hoztak létre.

Jean-Pierre Changeux francia neurobiokémikus professzor lesz az ELKH 2023. évi díjátadó ünnepségének kiemelt előadója.

A Leopoldina, a Német Természettudományos Akadémia tagjává választották Karikó Katalin biokémikust, az SZTE kutatóprofesszorát.

Venetianer Pál, a molekuláris biológia neves kutatója kapta az MTA szegedi bizottságának idei Pro Scientia életműdíját.

Az emberiség még sohasem volt ilyen közel a globális kataklizmához, jelentette be a végítélet óráját működtető tudóscsoport Washingtonban.

A Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkben számoltak be a tüdőrák és a dohányzás összefüggését vizsgáló genetikai felmérésről.

Az ismert kockázatok ellenére tüdőrák „csak” az élethosszig tartó dohányosok 10-20 százalékánál alakul ki, írja egy tanulmány, amit 24.hu ismertet.

A Covid-19-ben szenvedő daganatos betegek többségének a szervezete ugyanannyi antitestet termel, mint a nem rákbeteg fertőzötteké, ám ez a képességük daganatos betegségük típusától és az általuk kapott kezeléstől függ.

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Bizonyos élőlények még a súlyosan szennyezet, 1986-ban megsérült csernobili erőmű környékén is jól érzik magukat, írta a 24.hu.