Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozatának új részében Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár munkatársa azt mutatja be, hogyan vált az 1989-es rendszerváltozás folyamataiban a Magyar Tudományos Akadémia „főtényezővé”.

A hagyományok szerint idén is a közgyűlés első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket.

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa az MTA-t érintő törvényi változások szeptember 1-jei hatálybaléptetését a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékeli.

Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért és szimpatizál az Akadémiával, hogy támogassa ügyüket.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslatát az ITM.

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között.

Lovász László, az MTA elnöke adta át a köztestület 189. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.

A várhatóan 2017 végére elkészülő jelentés kitér majd arra, hogy milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a KFI versenyképességének javítását.

Az akadémiának a társadalom által elismert, egységes szervezetnek, tudományos kérdésekben a nemzet tanácsadójának kell maradnia.

Az elnöki posztra Lovász Lászlót, a főtitkári tisztségre Török Ádámot javasolja ismét a Magyar Tudományos Akadémia.