A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
A pszichiátria magyarországi történetének 1963-tól napjainkig sajátos szakaszai voltak. Jelenleg a pszichiátriát az a veszély fenyegeti, hogy a többi orvosi szakág mintájára specialitássá alakul.
A pszichiátriai ellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók között sokkal gyakoribb a kiégés, ezért különösen nagy az elvándorlás a szakmából, idézi az Orvosok Lapját a Weborvos.
A Nature Methods néhány napja közölte dr. Horváth Péter és munkacsoportja tanulmányát egy új képminőség-korrekciós eljárásról, amely nagyságrendekkel megnöveli a digitális képek elemzésén alapuló mérések és értékelések precizitását.
Egyesek szerint az óriási emberi agy azért alakult ki, hogy a csoportban élő főemlős ügyesen be tudja csapni társait. Van, aki úgy véli, hogy a nyelv kialakulásának a megértése a tudomány előtt álló legnagyobb feladat, és nem az élet keletkezésének modellezése vagy a fizika egyesített elméletének létrehozása. És akad, aki azt mondja, az egyesített elmélet megoldása: a tudat hozza létre az időt és a teret. Mivel foglalkoznak ma az idegtudósok? (A cikk a Kapcsolódó fájlokból letölthető.)
Hat fiatal, nemzetközileg is versenyképesnek ígérkező témával foglalkozó tudós alapíthat kutatócsoportot az MTA kutatóintézeteiben az Akadémia elnöke által meghirdetett Lendület Fiatal Kutatói Program keretében. Közülük hárman is orvosi, orvosbiológiai témával foglalkoznak.