"Beleharapok a szendvicsembe és elájulok" - egy fiatal angol nő mondta ezt orvosainak, akik döbbenten tapasztalták, hogy evés közben szívműködése hirtelen megáll és ezért néha elveszti az eszméletét. Az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirat, a Lancet beszámol arról, hogy szívritmust szabályozó műszer, pacemaker beültetése óta a páciens jól érzi magát és enni is tud.

  Világszerte izgalomban tartja a közvéleményt a madárinfluenza- járvány. Bár a hazai védekezési tervet nem hozták teljes egészében nyilvánosságra, megnyugtató, hogy rendelkezünk megvalósítható – igaz, komoly ráfordítást igénylő – elképzelésekkel. Ugyanakkor, bár valószínűleg véletlen egybeesésről van szó, hónapok óta halmozottan előforduló papagájkór-gyanús eseteket jelentenek az ország több városából (Békéscsaba, Szentes), sőt halálos kimenetelű megbetegedés is előfordult már. Sokan döbbenten fogadják a járványról érkező híreket, pedig e kórkép nem ismeretlen hazánkban.   A múlt század hatvanas éveinek elején több alkalommal pusztított járvány a nagyüzemi baromfifeldolgozó telepeken. Lezajlásuk után az akkori közegészségügyi szervek meghatározták a védekezés módszereit. Ettől kezdve az országban járványok alig, sporadikus esetek azonban szinte minden évben előfordultak. A megbetegedések kapcsán tisztázódott, hogy az ember fertőződéséhez elég 1–2 másodperces kontaktus a Chlamydophila psittacit ürítő madárral. E kórkép egyébként már 1879 óta ismert, s épp e psittacosis-járványok jó példák arra, hogy egykor teljesen „legyőzött” fertőző betegségek bárhol és bármikor ismét „támadhatnak”, ha a védekezés szabályait nem tartják be tökéletesen.