Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.
Sejtjeink folyamatosan ki vannak téve belső és külső hatásoknak, amelyek károsíthatják a DNS-t. Ez a károsodás jól ismert tényező az öregedés és a rák kialakulásában, írja a Magyar Hírlap.
Jó hatásosságot, magas válaszarányt és tartós terápiás választ eredményezett egy hatóanyag IDH-1 mutációval rendelkező mielodiszpláziás szindrómás (MDS) betegeknél.
Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.
Előfordulhat, hogy egy őssejt olyan, "gyári hibás" utánpótlással javítja ki a környezetében található sérült szöveteket, amelyek már magukban hordozzák a későbbi daganatos betegség magvait.
A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.