Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

Több kutatás utal arra, hogy a mikrobiomnak az idegrendszert megtámadó SM lefolyásában is lehet szerepe – írja a Multiplex Magazin.

Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?

Megújult formában és struktúrában működik tovább az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) Info-Pont hálózata.

A kutatói szabadságról és az azzal járó felelősségről, a fiatal kutatók pályaépítéséről, valamint a tudományos közösség szerepéről is szó esett az MTA hagyományos Bolyai-napján.

Idén 24. alkalommal ítélte oda az akadémikusokból álló zsűri kivételes tehetségű hazai kutatónőknek a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért”  magyar ösztöndíjat.

A kórházi túlsúly csökkentésében, a járóbeteg-ellátás megerősítésében és a betegutak újraszervezésének szükségességében nagyjából egyetértettek az egészségpolitikai fórum résztvevői az önálló járóbeteg-szakellátók éves konferenciáján Balatonfüreden.

A tüdőfibrózis kezelésében az EB engedélye több mint egy évtized után az első új terápiás lehetőséget jelenti idiopátiás tüdőfibrózis és több mint öt év után az elsőt progresszív tüdőfibrózis esetén az Európai Unióban.

Polgár Csaba, az OOI korábbi főigazgatója az Indexnek elismerte, hogy hivatalos közérdekű bejelentést tett az Egészségügyi Minisztériumnál.