Új video-bronchoscop műszer beszerzésében segítették a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikáján működő alapítványt.

A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.

Az érbetegségek kezelésében az egymást kiegészítő terápiák időben alkalmazva jelentősen csökkenthetik az amputációk szükségességét is.

A közelmúltban első alkalommal hajtottak végre egy olyan érsebészeti beavatkozást, amely eddig nem szerepelt az intézmény repertoárján.

A Szenior Akadémia 7. előadásán szó esett az aorta aneurizma kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről is.

Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, kezeletlen állapotban, a végtag amputálására lehet szükség.

Február elsejétől Felföldi Tamás szakorvos vezeti a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika Végtagsebészeti Osztályát.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.

A migrén az életet megkeserítő, az életminőséget jelentősen rontó neurológiai betegség. Előfordulási gyakoriságánál fogva mintegy egy milliárd migrénes él világszerte, hazánkban számuk 1,2 millió főre tehető.