Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményeket tárt fel a biofóbia – vagyis a természettől való félelem – gyökereiről a hongkongi felnőttek körében.

Hantavírus-fertőzést igazoltak Romániában az egy partiumi betegnél, a magyar egészségügyi miniszter szerint itthon nincs ok pánikra.

Mi kötheti össze Magda Marinko kézjegyét, a hűtőszekrényt, a roséra sült kacsamellet és a fogászati leleteket?

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Hamarosan megjelenhet az evolúcióra képes mesterséges intelligencia, ami nagy kockázatokat hordozhat, de ezek mérsékelhetők.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Eltérő memóriát alakítanak ki az immobilitásban töltött időszakról a fiatalabb és az idősebb izmok, írja az OTSZ Online.

Egérmodelleken végzett kutatás nyithat új távlatokat az 1-es típusú cukorbetegség (T1DM) gyógyításában, írja a Qubit.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.