Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.
Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?
Az elmúlt napokban az Országos Onkológiai Intézet (OOI) körüli állítólagos visszaélések kerültek a hazai egészségügyi nyilvánosság középpontjába. Az azóta előkerült dokumentumok és nyilatkozatok alapján azonban egyre kevésbé egy mellműtét vagy annak finanszírozása tűnik a történet legfontosabb elemének.