Megszüntette a meddőségi centrumok állami megszerzéséhez kapcsolódó, 2018 és 2020 közötti nyolc dokumentum titkosítását a kormány.

A biztosítási évforduló közeledtével számos cég jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó díjemelésről kap értesítést biztosítójától.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Milliárdos állami megrendelések landoltak egészségügyi tapasztalat nélküli cégeknél a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések során – írja a 24.hu.

A hazai beszállítók aktívabb bevonásával, a valódi verseny erősítésével évi 80-100 milliárd forintot lehetne megtakarítani az állami egészségügyi beszerzéseken, jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Kern József, a Diagon alapítója.

A szakszervezeti tagdíjbefejezés és -utalás állami tilalmának feloldását kéri az új kormánytól négy nagy szakszervezeti konföderáció.

A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

Az állami és a magánszektor közötti etikátlan átjárások miatt a kormány a rendszerszintű visszaélések felülvizsgálatát ígéri, írja a Telex.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

Ami jogszerű, vagy jogszerűnek vélt, az lehet teljesen etikátlan, írja Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt miniszterjelölt.