A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A Családorvosok Világnapján világszerte elismerjük az alapellátásban dolgozók meghatározó szerepét az egészségügyi ellátórendszerek működésében.

A krónikus gondozási modell alkalmazása, az ennek elvére alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Egy tanulmány szerint, ami a Tárki Társadalmi Riportjában jelent meg, az alapellátás a működésképtelenség határára sodródott, írja a Telex.

A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet, amely lehetővé teszi a gyógyszerészek és a kiterjesztett hatáskörű ápolók számára a vényírást, írja a Telex.

Megjelent a magyarországi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe, melyet az ágazati kamarák és szervezetek állítottak össze.

Továbbra is nagy hiányosságnak tartok több krónikus problémát – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma úgy nőtt Budapesten 2018 és 2024 között, hogy közben a főváros lakossága csökkent – derül ki a „Mennyire okos Budapest? 2025” című jelentésből, amit a G7 idéz.