Így hat a közösségi média a Z generációra
Mentálisan kifejezetten romboló hatású a közösségi média használata a Z generáció, vagyis az 1990-es évek második fele és a 2010-es évek első fele között született fiatalok számára, írta a The Guardian című brit lap.
Más generációkhoz képest a Z tagjai érezhetően több időt töltenek passzív módon a közösségi médiában, derült ki a McKinsey Egészségtudományi Intézet által elvégzett vizsgálatból. Kimutatták, hogy a Z generáció tagjaira jellemzőbb az, hogy negatív érzéseket társítanak a közösségi oldalakhoz. Ebben a korcsoportban minden negyedik fiatal esetében rosszabb mentális egészségi állapottal jár a közösségi média nagy mennyiségű használata.
A kutatók a világ 26 országában, összesen 42 ezer, különböző korú ember részvételével vizsgálták azt, hogy a közösségi oldalak milyen hatással vannak a mentális, testi, társas és lelkiállapotra. A Z generáció tagjai szerepeltek a leggyengébb eredménnyel valamennyi területen.
Érdekes különbség, hogy az Y generáció, azaz az 1981 és 1996 között született korcsoport tagjai aktívabban használják a közösségi médiát, 32 százalékuk naponta legalább egyszer közzétesz legalább egy bejegyzést valamelyik platformon. Ehhez képest a Z generáció több időt fordít a közösségi médiára, 35 százalékuk naponta több mint két órát, de ezt passzívabb módon teszik. A kutatások szerint a passzív felhasználás, vagyis például a TikTok vagy az Instagram végtelenbe nyúló görgetése idővel káros hatással van az emberre. A Z generációban különösen a nőket érinti az emiatt kialakuló rosszabb mentális állapot: 21 százalékuk számolt be ilyen tapasztalatokról, például testképzavarról vagy alacsonyabb önbizalomról, míg a férfiak körében csak 13 százalék.
A közösségi média azonban nem kizárólag negatív hatású. Kana Enomoto, a tanulmány társszerzője szerint valamennyi korcsoport tagjai jelentős arányban számoltak be arról is, hogy a társas kapcsolatok és az önkifejezés terén ezek a platformok kifejezetten segítenek.
